Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Enyedi Sándor: A kolozsvári kőszínház első korszaka és az erdélyi vándorszínészet /1821-1849/

1833: Dés, Szamosújvár, Nagyvárad, Nagykároly, Szatmár, Maramarossziget• 1834: Máramarossziget. Azon a helyeken van sikerük, ahol más színtársulatok'rit­kábban fordulnak meg. Déváról irják a Magyar Kurírban: w ...Nagyváradról tizenötöd magával hozzánk megérkezett Femes Keszy József ür, mint a Nemzeti Játszó Társaság Igazgatója válogatott Tagjaival együtt. Örömmel látja a tsendes vizsgá­ló, hogy az egész Magyar Nemzet méltóképpen érzi a maga betsét és Nyelvének, mint fő kintsének virágoztatását szent kötelességének tartja... Ezen társaság: megkülönböztetett iparkodással és jó Ízléssel, valamint a Giraffe darabban, úgy szintén több játékokban is telyes megelégedést nyert Tár­saságával, s azon ditséretet se mellőzhetjük el, mellyet nemtsak Játék meneteik, hanem megkülönböztetett Morális magok 37 viselete is érdemel...""^ Keszy maga is tudta, hogy kis tár­saságával olyan helyeken, mint Kolozsvár, Marosvásárhely vagy Nagyvárad - nem remélhet sikert. Ezért Kolozsváron id. Szé­kely társaságával szövetkezve lépett fel, nagyváradi vendég­játékára pedig meghivatta a mindenütt népszerű Székelyné Ungar Annát. Erdélyből való távoztában mégse sok babért vi­het magával. Szatmárról irják: "Várakozásunkban meg nem csa­latkozánk, mert e részben úgy se sokat reménylettünk. 12 tag lépe fel a mai játékban, de közöttük többen nem erre szület­tek." 38 Máramaros8zigeten meg különösen a hiányos díszlete­ket kifogásolják: "hol díszletek nincsenek, ott a játék si­39 lány, bár a legszilárdabb darab legyen is."­^ Sokra Keszy sem vitte, legközelebb 1845-ben tűnik fel Erdélyben, mint az egyik vándortársulat "közkatonája". Pály Elek társasága Pály Elek egyik fő erőssége volt a kolozsvári színtársu­latnak. Megnyerő szinpadi megjelenése, magas termete és kel­lemes tenor hangja egyaránt előnyére váltak. Fiatalabb korá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom