Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Enyedi Sándor: A kolozsvári kőszínház első korszaka és az erdélyi vándorszínészet /1821-1849/

társasága 1825-1827 között pontosan mikor, mennyi ideig vendégszerepelt Aradon és Temesváron. S valészinüleg az itt jelzett kolozsvári szinészek útvonala is kiegészítésre szorul még. De a fenti adatok igy is bizonyítják, hogy a kolozsváriaknak vezető szerepük van a színjátszás igényének a megteremtésében, a játékszín népszerűsítésében és elterjesztésében. Nincs tudomásunk arról, hogy a Wesselényi korszak jól bevált helyi szinpártoló bizottságait sikerült-e újjáéleszteni. De tudomásunk van arról, hogy évről-évre növekedett a kolozsvári színjátszás népszerűsége, tekintélye, és csaknem mindenütt akadtak a vendégszereplés idején a színészeket pártoló mecénások. Az 1822-es gyulafehérvári vendégszereplés körülményeit 20 Udvarhelyi Miklós is feljegyezte az utókor számára, az 1825-ös vendégszereplések élményeinek több megörökitője is 21 akadt Szilágyi Pál és Déryné Széppataky Róza személyében. Ugyancsak Ők jegyezték fel a következő év nyarának nagysikerű vidéki vándorútjait. Az első magyar operatársulat megszületése egyik legfontosabb eseménye az 1821-1849 közötti időszaknak. A társulat három és fél esztendős erdélyi működése az egész színjátszásunk kiemelkedő fejezete. Különösen fontos a vendégjátékok szempontjából. Olyan városok színpadjai nyíltak meg előttük ahová azelőtt aligha juthattak volna, vagy ahol korábban nem sok babér termett. Brassóban 1826-ban júliustól novemberig tart a vendégjáték, mig Szebenben 1823-ban mindössze 3 előadásra adtak engedélyt a helyi hatóságok, az operai műsorral 1826-ban több mint két hónapon át vendégszerepelhettek. A brassói vendégszereplésük alkalmával érte a társulatot a bukaresti meghívás is. A zene internacionalista nyelvén szóltak; s magas művészi szinten megvalósított előadásaiknak nagy sikere volt a nem magyar anyanyelvű közönség körében is. Ezekben az években jelentősen megszaporodnak a román és német nézők is a kolozsvári szinészek előadásain. A társulat Magyarországra való távozásával sokat veszitett egész Erdély szinházi és zenei élete. 1827/28 telén nincs szintársulat Kolozsváron, s akik később a nyomukba jöttek,