Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

kell a darabot néznünk: A közönség szempontjából. Ez pedig /tisztelet a bennünket eltart/5 kedves közönségnek/ nagyon alacsony szempont." Idézi Péter László: JGYÖM. 4. köteté­ben. Bp. 1975.497.1. jegyzetében. te /Csak zárójelben egészitjük ki. hogy az Atalanta operett­librettó./ 24. Szigligeti jelzett müvéből: 12l t . 229.1. 25.26.27. Uo. 135., 340., 323., 339., 340., 127., 323.1. ~ II. 1. Németh G. Béla: Türelmetlen és késlekedő félszázad. Bp. 1971. Bp. 13.1. 2. Lessing: Laokoón - Hamburgi dramaturgia, Bp. 1963. 3. VÖ. Galamb Sándor: A magyar dááma, i.m. 114-148. 1. Szerb A.: A magyar újromantikus dráma, 1927. Kozocsa Sándor: A magyar újromantikus dráma, /Magyar Világ 1929. I.évf.ll. 17-18.1. Hegedűs Géza: Csiky Gergely. Bp. 1953» III.fej. 4. Például: Kerényi Perenc: A tündérbohózattól a népszínműig. In.: Weber-Mezei M. : Tanulmányok. Bp. 1972. Lásd: I.f#j. /30.jegyzete és V.fej.bevezetése 5. Ady kifejezése, lásd: AE.Bu. /Faragó É.i.ö. 140. sz./l78.1. 6. Galamb S. i.m.-ben az utolsó újromantikus drámaként Bartók Lajos: A legszebb /1879/ c. müvét emliti, megjelent 1880-ban. Somló müvei, az újromantikus Első szerelem /1884/, Ovid /1885/, Rege /1906/, ennek a szálnak a folytatása, mégis megkésett jelentkezés. A két korszakot talán csak a mille­neum dátumával lehet mesterségesen elválasztani. Ám Gozsdu E. és Balázs B. stb. ujromantikussága a század első évti­zedének végén már szimbolizmusba hajlik. Ezért érzünk 10 év szünetet a két romantikus hullám közt. Galamb i.m. 12/13. oldalán ujabb korszak kezdetét jelzi a milléneum táj ékén. 7. A Shakespeare kultusz a századfordulón: a. Szinházi Sh. cik­lusok és drámáinak kiadásai b. Pl. Jellemző mutatója Zigány Árpád: Shakespeare c. színpadi korképe /1900/ c. Sh. attitűdök és Hamlet pózok: pl. versben is, lásd Juhász Gy. : Shake­speare estéje , Hamlet d. A romantikától átdolgozások: zenében, balettben, operában stb. e. Elméleti müvek: Greguss Á.: Shakespeare pályája /1830/; Alexander Bernát: Shakespeare Hamletje. /1902/; Bayer József: Sh. drámái hazánkban /1909/

Next

/
Oldalképek
Tartalom