Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

•adarak és szegények szószólójának biográfiáját is, esszésitve. S mindezt a századfordulón. S ha már a megtérés^

2 motivumát érintettük, elmondjuk, hogy a századvég-századelő a "nagy megtérések és megtérők" korszaka is, többek között Claude Ir

e gondolunk. Az ő drámáiban és katolikumában érezhető leginkább meg, hogy ez nem póz ós kiüresedett formalizmus. A régi középkori műfajokat felujitandó és uj "korszellem"-me 1 megtöltendő fedezik föl és szimbolikussá poetizálják az "archeikus" formákat. Ebben az értelemben már nem a liturgiához való közük derül ki róluk, hanem a kor emberének lelkéhez való közeliségük. Claudelnek csaknem valamennyi lirai és drámai "költeménye": Az angyali üdvözlet

től a Selyemcipő

ig ilyen egyszerre távoli ós közeli. Névy László 1873-ban ugy látta, hogy "a vallási dráma teljesen elavult; a középkori mysteriumok és moralitások csak irodalomtörténeti jelentőséggel birnak...

!

s általános érvényű mintákul, valamint nem szolgáltak, ugy alig is fognak szolgálni."^

5 Nos rossz jósnak bizonyult. Már abban sincs igaza, hogy korábban nem szolgáltak mintákul az irodalomban. A barokk szinpad a spanyoloknál /Calderon/, majd a német klasszicizmus /Goethe: Faust

jában/ is fölfedezi szerkezeti megoldásait. A me nny-f Öld-pokol, az ágbeli fogadás keretforma sokféle műfajban mutatja hatását, még azt is mondhatnánk, hogy a kiadó és szerző vitája, előszó-beszédként előforduló fogása is ide, a misztérium kellékei közé vezethető vissza. Majd a tündérjáték is használja ezt az égi fogadás-kötés dráma technikai és játékalkalmát /Nestroy Lumpácius

ában, Balogh István Ludas Matyi

jában is megtalálható/. De a vallási drámának profán származékai, a nagypénteki és húsvéti, valamint a karácsonyi ünnepkörök népies játékai is fölfedeződnek, a betlehemesék néprajzi és szinházi körökben /Gárdonyi: Karácsonyi álom

ja például ezt mutatja/. A passiók, miraculumok, moralitások hangulatában és a népies ünnepek profán "liturgiájában" megtermékenyül többször is a dráraaköltószet. Vizsgált korszakunkban is - legutóbb pedig napj ainkban. A miraculumok, melyek csodás történeteknek színpadi ábrázo-