Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
szódnak, a tiszta bensőaóg, egy lélek a szintere, ezért a lira a formájuk. Balázs egyes azinpadi kísérletei, a misztériumok is ebből a Urából nőnek ki . Drámai lirája ezekben uj formát keres, tul a lirán, s Balázs meg ia találja ezt a formát. A Kékazakálluról szólván ő maga színpadi balladának nevezte, a belső élet balladájának, hozzátéve, hogy nem reális kővárban játszódik a darab, hanem az a vár a Kékszakállú lelke. De ezek a müvek azért válhatnak egyedülálló, mégis valóban drámai formákká, mert kibontakoznak bennük a figurák életévé válnak ezek a konfliktusok, amelyeket a lira megláttat ." 56 / a Az emiitett kötet "misztériumai" közül a legjelentősebb két ségtelenül A kékszakállú herceg vára , mely Bartók zenéjével vált hallhatóvá és halhatatlanná. "Jellemző, hogy Bartók Balázs drámájának, a Kékszakállúnak szövegét teljes egészében átvette" - irja idézett méltatója 56 / 13 A magyarázat: költői-drá mai ereje. Bár csaknem cselekménytelen a darab, mégis drámai cselekmény él a szavakban, lelki történések és konfliktusok csapnak össze benne. Nyelve pedig a magyar népballadákéval rokon, melyre Bóka László felhivta a figyelmét. 5 ^ A mü előadhatósága elsősorban mégis Bartók zenei dramaturgiájá nak köszönhető. Nem kivánjuk a zenetudományi fejtegetéseket indoklásul fe lhozni Lendvai Ernő kitűnő könyvéből, hivatkozni a Bartóknál oly fontos "aranymetszés" alkalmazására; csu pán azt emeljük ki a tanulmányból, hogy a "hangnem- és hangzásszimbolika" erősiti föl a dráma fény és sötétség polaritásai között feszülő ivét, a negativ, pozitiv, negativ hid-formát. 58 Egyébként e zene nélkül a mü kissé statikus, pódium-dráma csak, érződik a lirai indíttatás- Mert másképpen cselekménytelének ezek a "drámai" pillanatok, mint Csehov lirai-realizmusával fogant müvekéi. Csehovnál is szimbolikusak a szavak, a sóhajok, a gesztusok, a cimek /pl. Sirály , Cseresznyéskert stb./. Nála még mindig a drámaíró cselekményteleniti a drámát. Balázsnál - akár Babits Laodameiá jában - a lélek történései csupán szavakban realizálódnak, növekednekJ szimbolikusokká, semmiféle passziv
