Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)
Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/
14. A játék előzményei, eredete, utódai ; - ezt a szempontot kiemeIv e az egyes tipusok fejlődéstörténetét áttekintve mindig elsőként említjük. Végül a 11. pontban exponált kérdés-csoporthoz, az alakok és jellemek rendszeréhez kapcsolva: szeretnénk röviden ismertetni Szigligetinek 1874-ben megjelent dramaturgiáját, ugyanis ugy véljük - a legmodernebb mesejáték -dramaturgiákat előlegezi. Általában fontosnak tartja a drámai műfajoknál, hogy a "cselekvénynek valószínűnek kell lenni", ami nem azt jelenti, hogy valóban megtörtént, hanem "megtörténhetik". Éppen ezért a drámai valószínűség miatt "nem egyeztethető a csodás" - hacsak, teszi hozzá Szigligeti, a költő nem a néphit re épít, vagyis ilyenkor olyan képzetkörre támaszkodik /mint Shakespeare, amikor meseelemeket használt egyes színmüveiben/., amely valószínűsíti a képzelt teremtményeket, csodás eseményeket. Szigligeti elsősorban a vígjátékokban és bohózatokban, paródiákban, tündéries meseszerű darabokban tartja lehetségesnek ezeket alkalmazni. Felfigyel a "phantastikum" használatára is, különösképpen a vig színmüvekben. Háromféleképpen szerepelhetnek: ..."vagy önmaguknak torzképei,... vagy midőn mint ily torzképek egyszersmind czélzatossággal valamely valódilag is létező viszonyt vagy embereket gúnyolnak ki,...vagy midőn a néphitnek megfelelő tulajdonságokkal, bár eszményítve és költőibb felfogással hozatnak Aligha kell lefordítanunk e szavakat a modern dramaturgia nyelvére! És ismét csak hangsúlyozza, hogy nem öncélúan, hanem "megfelelő ábrázolás, jellemzés, drámai cél érdekében", a "néphitnek megfelelő formában" kell és szabad használni, mert egyéb 25 ként "Ízléstelenségekké, gyermekes játékokká süllyedhetnek "! Felfigyel a "szörnyű, félelmetes, borzasztó" dramaturgiára is, ám a szerzőnek csak akkor szabad vele élni, ha e gonosz tö26 rekvéseket kijátszhatja, ártalmatlanná tudja őket tenni. Vagyis a jó győzelmével kell végződnie a műnek. A mesejátékokra ez ugy érvényes, hogy a katharzis élményét néha a happy ending helyettesíti, s nem diadalmaskodhat - mondjuk a boszorkány a Jancsi és Juliskáb an. Vagyis általánosságban a népmesei
