Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 9. (Budapest, 1982)

Kelényi István: Mese-dráma és valóság a századfordulón /1896-1918/

igényel. Póterfy Jenő y dramaturgiai felfogásából viszont ebben az esetben is érvényes a "

történeti fejleményként értelmezett műfaj

". Erre törekedtünk, amikor az egyes mesejáték-típusok műfajtörténeti előzményét vizsgáltuk, függetlenül attól, hogy korábban a műfaj tárgyában mesés volt-e vagy sem. A Székely György által javasolt sz inj át éktipus de skr ipc lójához alkalmazkodtunk, hogy legalább tizennégy szempontot figyelembe vegyünk a leirás során. Külön-külön ugyan nem fejtettük ki mindegyiknél, hisz jónéhány tanácsolt szempont közös; ezért most soroljuk fel összefoglalásul valamennyi alkalmazott leirási-kritériumot:

2

° 1. Az adott időszak - /1896-1918/, illetve előzményei. 2. Az adott társadalom - a dualizmus kora, ill, válsága. % A játékalkalom - többnyire szinházak műsorához kötve. Ugyanakkor előfordul, hogy nem mutatták be a tárgyalt darabot. Ez további vizsgálódásra ad alkalmat: miért nem: a szerző, vagy a szinház hibájából, vagy a korizlés elmaradottsága miatt? Néhol kifejtettük, pl. Bartók: A csodálatos mandarin cimü müve esetében. 4. A játék célja, funkciója - Általában a "

szórakoztatás

" a cél. Néha didaktikai funkciója is van, néha gyerekelőadások céljából, máskor iskolai színjátékként adják elő. Ezért készülnek gyakran a leghíresebb mese-témákból,/illetve a nagyszínházakban sikerrel bemutatott mesejátékokból pl. Hamupipőke

, Hófehérke stb./ kiv

onato

k.Ez külön fejezete lehetne dolgozatunk2 nak. 5« A játék helye - többnyire a szinháazkban, vagy az előbb említett iskolai színjátékok esetében az '.iskolában adják elő. 6. A játék kerete - 1. szinházi alkalom /bemutató, fölujitás, jutalomjáték stb./ 2. iskolai alkalom /ünnepély, műkedvelő előadás stb./ 7. A játékos w a tárgyalt müvekben hivatásos művész, sőt ekkor már megjelenik a "sztár" fogalma, pl. Eedák Sári, Küry Klári - korábbról Schodelné/