Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

bák Elektrából, Sophokles halhatatlan színmüvéből, mely Csiky Gergely fordításában deczember első felében kerül SZÍR re s melynek czimszerepét Jászai Mari fogja'eljátszani* Hogy a nagy művésznő mily rajongó lelkesedéssel foglalkozik szere­pével, miként azonosítja magát azzal a 'vén leánnyal 1 , a kit Sophokles annyi közvetlenséggel éa realismussal rajzolt, arról tanúságot tehet a következő levél, melyet e lapok szerkesz­tőjéhez intézett, midőn arra kérte, hogy 'A Hét*-nek ismét irjon valamit. A tisztelt művésznő meg fogja nekünk bocsáta­ni* az indiscretiót, melyet elkövettünk, midőn leveléből a következő részt lenyomatjuk: 'Fájdalom, - irja - ezúttal le kell mondanom óhajának tel­jesítéséről. Eltekintve attól, hogy alkotni nem, csak alakítani tudok, nincs az én fejemben jelenleg több, egyetlen gondolatnál, nincs szivemben több egyetlen egy érzésnél. Nem vagyok képes másra eszmélni, másról beszélni, mint ez Egyről. Egyetlen érzés, de ez megér egy életet. Ezért érdemes volt születni. Nem zúgolódom többé e miatt a tény miatt. Szerelmes vagyok! Szeretek oly erővel, hogy ezer lángoló szívnek a tüzét ér­zem a mellemben. Szerelemem tárgyában élek. Egy vagyok vele. Szivem az Ő mellében ver, vérem az Ő ereiben forr, - ó, ho­gyan forr! Csak azt tudom gondolni, amit Ő gondol, csak azt mondani, amit Ő nyelvemre ad és azt érezni, amit Ő érez. Nem vagyok többé én, én Ő vagyok. Soha, esküszöm Önnek utolsó órámra, melyre némi respek­tussal gondolok, soha senkit, semmit nem szerettem máig ugy, mint ma Elektrát! Elektra!! Oh, nagy Sophoklea, imádva tisztelem szent nevedet, hogy megtanítottál igy szeretni. Csak egy ily egész érzés teszi egész emberré... még az asszonyt is. Elektráé vagyok. Maga Elektra vagyok. Nem létezik számom­ra a világból csak ez az egy ember. Ez ám az egész em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom