Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

antik tragédia. A természetes itt az, hogy most már a test­vérpárra hull vissza az istenek bosszúja, s ezt a megoldást kívánja a közönség erkölcsi érzéke, - fejcsóválva hagyják el a szinházat. Athénban annakidején viszont szünet követke­zett s utána az Orestes, mely az anyagyilkosság bünhődéséről szól. Sokkal szebb és emelkedettebb lett volna egy antik tri­lógia, mint á Racine»-Sophokles—Goethe müvekből összefércelt 1 '. Ezzel együtt megállapítja Silberstein, hogy az Elektra-előadás nagy nyeresége a szinháznak, - elemzi a kristálytiszta tragé­diaszerkezetet, a jellemzés művészies voltát, a mély érzelme­ket, a női figurák eltérő egyéniségét. Különös módon ugyanazt mondja, amit a Pesti Napló kritikusa: hogy Elektra egy női Hamlet, s hogy a mükénéi királylány előképül szolgált a dán királyfihoz. Silbersteinnek ugyanez a véleménye, - mindkét alaknál a szülők iránti kegyelet á vezérmotivum, mindkettőnél megvan a mély erkölcsi érzék, és mindkettő lángbetükkel hir­deti, hogy vérre alapozott uralom vér által vész el.'Csak az Elektrában található brutális gyilkossággal nem lehet kibé­külni, - de sajnos, a Sophokles-féle Orestes-trilógia zá­ró része elveszettVégül kicsit gúnyosan megjegyzi, hogy másnap - azaz Goethe Iphigenia Taurisban előadásának napján - a közönség újra megmentve látja majd Agamemnon lányát, ki miatt ma / Elektra-előadáskor/ apja és anyja meghalt, - s mindez "ok nélkül", hisz tegnapelőtt, Racine-nál, egészsége­sen, menyasszonyként tért haza Argoszba* S éppolyan felisme­rés történik majd Oresztész és Iphigenia, mint ma Oresztész és Elektra között. Az Átridák családjában mindez nem csoda, csak a nézőket zavarja meg. Silberstein szerint azonban a követke­ző este megvilágítja a közönségnek Goethe valódi jelentőségét a francia udvari szinmüirással és az időben és térben némileg korlátozott ókorral szemben. A darabbal kapcsolatban végül három érdekesség. Az egyik, hogy a Pressburger Zeitung 1891. márc. 7-én, Jászai első po­zsonyi Elektra-vendégszereplésével kapcsolatban, sok egyéb közt arról is ir, hogy az Elektra szüzleány-kórusai modern zene nélkül maradtak, mivel Mendelssohn nem vállalta azok megkömponálását. Sehol másutt nincs nyoma annak, hogy ezeket

Next

/
Oldalképek
Tartalom