Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

ban, párizsi tapasztalatai alapján /Zolának ott látott Assomoir-jával kapcsolatban/ igy határozta meg: "A néző fel­lázadt érzéssel távozik a szinházból, s elkeseredését épen nem enyhíti az a reflexió, hogy az életben valósággal igy történik, s az, amit maga előtt látott, nem egyéb, mint a csupasz élet. A szinpadnak nem az a feladata, hogy fellázít­son és elkeserítsen, hanem hogy felemeljen és megnemesitsen." Afcogy Galamb Sándor megfogalmazza: Ebbe a két határsorompó­ba szorul bele Csiky ábrázolásának területe, - ragaszkodni az élet jelenségeihez, de nem menni el a végletekig, a puszta­-nyers valóságig, - a tartózkodó realizmusnak ez a jelszava vezette Csikyt színmüvei megalkotásában. Látszat és valóság ellentéte, álérték, hazugság sokat foglalkoztatták. A pro le­tárok ban elsősorban a nemzeti érzéssel való visszaélést és az úri tisztesség gyakran talmi voltát állította pellengérre. Mielőtt azonban a darabra, tartalmára, a proletárok fo­galmának meghatározására és a darab bemutatójára térnénk, fe­jezzük be néhány mondattal a Csiky Gergely életéről és műkö­déséről eddig mondottakat. Egyházi felettesei felháborodtak e darabján és sikerén, s azt kívánták tőle, hogy hagyjon fel a világi irodalommal. Erre Csiky nem volt hajlandó, 188?-ben kilépett a papi rendből, lutheránus lett és megnősült. Hihetetlen, hogy mit és meny­nyit dolgozott és produkált 1891-ben, fiatalon bekövetkezett haláláig, - még ha hozzászámítjuk A proletárokat megelőző évek újromantikus müveit, akkor is csak másfél évtizedre ter­jedt drámaírói működése. Ezen idő alatt 35 eredeti színmüvet, - tragédiát, drámát és vígjátékot - irt, két prológot és egy monológot, ezenkívül lefordított 39 színmüvet, közöttük Szophoklész tragédiáit és Plautus vígjátékait. Darabjai egy kivételével mind szinre kerültek, s közülük 1? nyert különböző dijakat, - Összesen 2.000 darab aranyat nyert élete folyamán! De ezenkívül irt regényeket, novellákat, verseket is szép számmal. Termékenysége, sokoldalúsága és munkabírása azonban nemcsák ezekre terjedt ki. 1888-tól haláláig a Nemzeti Szín­háznak művészeti titkára s egyben dramaturgja is volt, - s

Next

/
Oldalképek
Tartalom