Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

félünk szúrásra emelt kezétől, mintha a magunk húsába készül­ne mártani pengéjét. Miért? Mert az egész emberi faj örök ha­lálfélelme kapott dermesztőn őszinte hangot e nagy természetű asszony rettegő rimánkodásában, kétségbeesett élniakarásában. Az előadás végén csak Jászai nevét visszhangozta a nézőtér. Hasztalan hívták. Megengedhetetlennek tartotta, hogy az a sze­replő, aki a darab folyamán meghal, feltámadjon s hajlongjon a függöny előtt." Befejezésül néhány sző Bálint Lajos: Vastaps cimü, 1969-ben megjelent könyvéből. "...Az ő igazi területe a nagy tragikáé. Az Elektra és a Médeia világa. Ahol az ő fékezhetetlen szenve­délyessége és viharzó súlyossága pontosan egybeesett a dráma­iró jellemelképzelésével. Elektrájának, Oresztész vélt halá­lának hírére kitörő bánata még legellenkezőbb nézőjét is le­bilincselte és megrázta. Igen, a régi iskola harsogása volt ez, de mögötte az indulatnak és érzéseknek olyan fokozódása, amely elfelejtet minden idegenséget. Minden szavában és mozdu­latában az örökkévalóság igényével alkotott szobormű. Persze a szinészi alkotásnak azzal a korlátozottságával, hogy a mű­vész életéhez kötött - s azzal múlik el." e/ Röviden a darab további magyarországi sorsáról Az ősbemutató 1890-es szereposztásában a darab az első év­adban 16 előadást ért meg, ami akkor rengeteg volt. A 25-ik előadás 1893. január ?6-án, az 50-ik előadás 1900. március 11-én volt, lényeges változás nélkül. 1901-ben Klytemnestra szerepét Páy Szeréna vette át. Később a Nevelőt Bakó és Aigiszthoszt Ivánfi játszotta. Az Operában 1891. április 22-én adták csak a darabot, e­gyétlen alkalommal, - nyilván ez volt az az előadás, amelyet Ibsen látott, és elragadtatásában magával vitte Jászai képeit. Az Elektrát Jászai Mari szinte husz kerek éven át játszot­ta, 1890. dec. 30-tól 1910. jan. 17-ig, - ez alatt az idő a­latt 66-szor ment a Nemzetiben - vidéken körülbelül 200-szor játszotta. De a Nemzetiben 1904. nov. 14* és 1908. dec. 21. között, négy évig, nem került szinre, - 1909-ben még négyszer, és 1910-ben egyszer, utoljára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom