Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

a szembe és a szívbe. És ez nem volt az élet ábrázolása éa nem volt az élet eszményesitése. Mindenekelőtt azonban nem volt a görög dráma levegője. Felfokozott élet volt ez, az élet lényege. Jászai Mari nem tett egyebet, minthogy sajátmagát, zabolátlan életimádatát, telhetetlen harci készségét, mindazt, ami benne süritetten emberi volt, beleélte Sophokles örökemberi szavaiba. Egy mondatban: Jászai játéka agyba és szívbe markolő intenzitás volt. Semmi más. - Sikere Elektrában példátlan a világ színháztörténetében, m a rendőrségnek kellett kivonulnia a szinház pénztárához, olyan nagy volt a tolongás, Pesten és vidéken több mint 200-szor játszotta ezt a szerepet. Elment vele mindenhova, ahol valamiképpen színpadot lehetett összetákolni, csűrben, vendéglőben, magánházban, Az általános Elektralázra igen jellemző az az anekdota, ame* lyet akkoriban minden újság hozott: Egy vidéki színigazgató Elektrát hirdette, helybeli nagysággal a címszerepben s a színésznő neve mellé odanyomatta, hogy: "aki látta Jászai Marit ebben a szerepben." Külföldi impresszáriók ajánlatokat tettek a művésznőnek. Eldöntetlen kérdés, hogy ezeknek az ajánlatoknak miért nem lett foganatja. Hiszen ezért még nem kel lett volna német <'színésznővé lennie Jászai Marinak, mint amit a bécsi vendégszereplése után kivántak tőle. /Közbevetőleg: Pukánszkyné irja, hogy a Nemzeti bécsi vendégszereplésekor Jászai Gertrudist, Évát, Medeát játszotta, s neki volt a legnagyobb egyéni sikere, méltán versenyzett az ott vendégszereplő Sarah Bernhardttal és Duse-val, sőt a bécsiek nagy tragikaját, Chairlotta Woltert is felülmulta. Csábították, legyen német szi nésznővé, de Jászai tantor

ithatatlan maradt./ Visszatérve Lehel István könyvére, irja, hogy a sajtó dicshimnuszai közé C egyetlen támadó hang vegyült: "A Budapesti Szemle hírhedtté vált kritikája, mely természetesen névtelenül jelent meg "Spec tator" álnév alatt. Ez a kritika éppoly rosszindulatú, mint bárgyú, éppoly kicsinyes, mint Ízléstelen." Részletezi ezt a kritikát, majd irja, hogy az Elektra-vita legmagasabb hulláma az a tanulmány, melyet Rákosi Jenő irt a Budapesti Hirlap 1891 febr. 5-1 számába /melyet sajnos nem sikerült megszereznem. R.S./, Kijelenti, hogy Gyulai Pál "megfertőztette vállalatát" 1*9