Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Csiky Gergely: A proletárok /Kísérlet az ősbemutató rekonstrukciójára/

a kérdés: "Warum in der Perne schweifen, sieh, das Gute liegt so nah!" Pukánszkyné Kádár Jolán irja nagy müvében a Nemzeti Szin­ház történetéről: "A Nemzeti megnyitása óta mindig voltak a franciákkal kacérkodó drámaírók. A fordulópontot Csiky Ger­gely jelzi* "Tőle függ, - irja a Magyar Szemle . - hogy az út a halhatatlanok, az Aristofánesek, Plautusok, Moliere*ek és Moretok felé vezessen, vagy a Sardouk, Dumas-k dőzsölő kövér asztalához juttassa, hol igen jól táplálkozik a vér, de éhe­zik a lélek.* Csiky azonban n a Sardouk, Dumas-k dőzsölő kövér asztala felé ment, /irja Pukánszkyné./ A fejlődés nem volt természetes. "Túlérett civilizációk importált virágait ültet­tük abba a talajba, melynek első megmunkálását Szigligeti végezte", - irja találóan Jászai Mari. A magyar iró nem tudott versenyezni a francia bohózatokkal és házasságtörő szalondrá­mákkal; vagy letette a tollat, vagy utánozta őket, mint Csiky Gergely. A neveken kivül azonban nem volt itt semmi magyar. A kritika magyar levegő után kiált, melynek hiányát nem érzi a magyar közönség; Gyulai Szigligeti drámáit reklamálja, me­lyeket a Nemzeti Szinház elfeledni látszik. íróink "a párizsi szalonélet tükrözésében keresik a magyar vigjáték nemesebb feladatát", - kesergi Beöthy Zsolt, - "Az igazi magyar közép­és felsőbb osztály képét, tipusait, gyarlóságait, hangját, mely módosulva bár, de bizonyos hagyományok uralma alatt min­den sajátságával megvan, hiába keressük színpadunkon." - Per­sze, Pukánszkyné megállapításaival csak részben lehet egyet­érteni, mert Csiky komoly értékeket teremtett s igenis a ma­gyar életből merített. Ugyancsak nem korabeli szerző, hanem Galamb Sándor foglal­ja össze talán legjobban a szóbanforgó korszak drámairodalmá­nak és Nemzeti Színházának helyzetét, egyrészt a Budapesti Szemle 1942. máj us-júniusi füzeteiben megjelent tanulmányában Csiky Gergely színmüveiről, másrészt kétkötetes müvében, mely 1937-1944-ben jelent meg: A magyar dráma története 1867-től 1896-ig . "Valóban a komoly hangú és témájú polgári szinmü volt az

Next

/
Oldalképek
Tartalom