Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)
DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/
tást fejezi ki éa táplálja, melyet Jászai Mari asszony Elektrájának az egész színházi közönségben sikerült felgyújtani." Miután rövid, itt még közlön Jászai köszönőlevelét. 11 1891. február 11. Budapest Tisztelt Rakodczay Ur! Kedves pályatársam! Amennyi szeretettel és jósággal ön megírta azt a 'stúdiumot' , oly hálás és forró szívvel mondok én köszönetet. Pedig utálom ezt: 'köszönetet mond ani', ez semmi. De mit tegyek addig, mig valami alkalmam nyílik önnek megszolgálhatni, tettel bebizonyítani hálámat! Nem kívánom ugyan, hogy az enyémhez hasonló alkalom kerüljön rá, akkor inkább érje be kisebb viszonzással, de kérem az Istent, hogy erőt és tehetséget adjon, hogy ön iránt tartozó hálámat leróhassam. Addig csak igy, üres szóval, bár lelkem egész melegével köszönöm. Maradván tisztelő szolgálója, pályatársa Jászai." Két aktualizáló megjegyzés kívánkozik ide: az egyik, hogy ugylátszik a kritikusokkal és a kritikával nemcsak ma van baj, régen is volt; a másik, hogy akkor ugylátszik a nyomdai átfutási idő "valamivel" rövidebb volt, mint most. Ugyanis február legelején, a premier után egy hónappal jelent meg a Bud ape sti Szemle , tekintve, hogy februári szám, - ugyanakkor Jászai reaw gáló levelei is február legelejéről származnak, - ugyanerre reagált Rakodczay tanulmánya is, de lévén Jászai köszönő levele febr. 11., a Fővárosi Lapok ismertetése a tanulmányról febr. 12-i dátumú, tehát Rakodczay nemcsak megírta a tanulmányt, hanem az meg is jelent február első tiz napja alatt... Még két adalék ehhez az egész Ügyhöz. Az egyik A Hét febr. 8-i számában jelent meg /!/, - "Sophokles levele Elektrához", - mely "kelt Elysiumban, 1891. február havában." Olyan szellemes, mulatságos és helytálló, hogy legszívesebben az egészet közölném; de igen hosszú, s igy kénytelen vagyok egy-egy szemelvénnyel megelégedni. "Kedves Slektra! Bizony, kétezer és négyszáz éve már innen-onnan, édes húgom annak, hogy téged az én fantáziám, az Ó-hellén mondákból vett vonásokból megalkotott. Egészen más volt akkor a világ s mások voltak akkor az emberek, mint ma." "Te, é-
