Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)
DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/
ga komor egyszerűségében, hervadó, de határozott vonásaival, a mélyen homlokába hulló, vállait körülröpködő koromfekete hajjal, komor tragikus hangulatot keltett. És milyen plasztikus pózokat tud felvenni ez a művésznő, mintha a gipszmuzeumot tanulmányozta volna előbb! Néha persze kicsit mesterkélt, ugy kuporog és nyúlik végig a földön, mint 'Hamlet 1 az 'Egérfogónál' - vagy táncol mint egy őrjöngő, mikor 1 Orestest' felismeri. Az ilyen túlzások magyarázata talán abban kereshető, hogy csodaszép orgánumának - melyből különös módon hiányzanak a legfelső sistergő, éles, nazális hangok, - ilyen mozdulatokkal kell utánasegitenie. Ennek ellenére azonban milyen nagy ennek a fémeserejü hangnak a regisztere! Tud kérni, hízelegni, könyörögni, tud zokogni és panaszkodni, de tud aztán haragudni, dühöngeni, gúnyolni, tönkrezuzni, tud emelkedni, és Önmagát visszafojtani, tud kifejezésben és ritmusban változni, - úgyhogy szinte azt lehetne mondani, hogy Jászai asszony a szerepét egy kifejező zenei recitativoban mondja el anélkül, hogy az énekelgetéssé fajulna. A tisztán terméézetes érzelmi hangok elragadok, elementáris erejűek. Örülünk látni, hogy az Elektrával Jászai asszony művészete csúcsára érkezett." c/ Jászai Mari az Elektra bemutatójáról Emlékirataiban , ebben az igen érdekes és különleges könyvben, többször is ir Elektráról . Itt most csak a bemutatóról s a közvetlen utána következőkről Írottakat idézzük. "Az emberek engem erősnek és keménynek tartanak. A külsőm és modorom után Ítélnek. Az igazság az, hogy érzékenyebb és alázatosabb szivet soha nem találtam az enyémnél. Az alázat és a hála a lelkem lényege. Ezt belevittem a színészetembe is; mint a szegfű magával hozza az illatát. Az én Elektrám, ahogyan én játszom, a legmeghatóbb naiva minden naiv szerep közt. Mennyi élet, mennyi dicsőség és boldogság termett nekem Elektrából! Elektra nélkül üres maradt volna az életem. Csodálatos volt mindjárt az első előadás. Nem volt egészen telt ház és mindenki csak tisztességet várt, de nem anyagi sikert. A közönség már az első és második felvonás után szokatlanul élénken viselkedett. A negyedik felvonás után pedig, mikor kilo*
