Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 8. (Budapest, 1981)

DR. RÉTHI SAROLTA: Jászai "Élektra"-alakítása /Rekonstrukció ás hatásvizsgálat/

ködéből, hogy a megdöbbentő látvány a nemzeti szinházban példátlan tetszésriadalra ragadta a közönséget. Mert a legritkább művészi élvezetet la nyújtotta Jászay ábrázolásában e szerinte természetlen leány, ki anyján lesz vérengző, de irtózatossága forrásául mégis a határtalan szeretet szolgál, melyet atyja és testvére iránt táplál, s melyet anyja mérgezett meg. Ez a rokonvonás a leány Elektrában a megcsalt nő Medeával, ki gyermekeit gyilkolja le s teszi hasonlóvá Jászay e két kiváló alkotását ugy, hogy Elektrájában is az asszonyi vonást ölti fel a leányosság helyett, mely ekkora szenvedélyességét alig is birhat meg. A mint a mykenei nők kara előtt atyja megölését és anyja férjhezmenetelét a bűntárshoz exponálja s a bosszúra izgat s anyjával szembeszáll, mindaddig mig Orestes fivére haláláról értesül: merő gyűlölet, s ádáz könnyeiben sincs csillapulás; csak midőn Orestes élve visszatér, végtelen örömében, a testvérszeretet paradoxként hangzó, de valóban óriási gyöngédségében, mely szüntelen ismétlődve tör ki: itt jelenik meg a drámában a leány; s mondjuk meg, sem az éktelen dühe artikulátlan sikoltásai, sem a fájdalom zokogása oly szivrázó hatást nem tehetett, mint midőn itt a valódi érzelem árad tul lelkén s végre szive legtermészetesebb hangját szólaltathatja meg: a szeretetet. S ha a művésznő rendkívüli feladata e szerepben az elismerés rendkivüli jelzőire méltó: e jelenet valóban csodálatos hatású volt, midőn a sötét gyászu leány ölelő karokkal ostromolja testvérét, s mint egy oroszlán, vad szökésekkel rohan keblére, szinte eltiporva őt. - Minthogy Elektra nő: nem tétováz tépelődve, hanem folyvást a tettre tör, mint romboló szenvedélye üzi. Jászay főleg ezt fejezte ki, de több művészi nyughely még jobban emelné kitörései súlyát, pihentetvén a közönséget is, mig kevesebb realizmus keverve mozgása plasztikai arányosságába, kerülése a aok földön ülésnek, guggolásnak: teljessé tenné a klasszikái forma tisztaságát. Ez apró fogyatkozásokat uj előadások elenyésztetik, a tanulmányra érdemes alkotás fennmarad." Az Egyetértés 1890 dec. 31-1 számából: "...Ezt a mélyséloc