Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Taxner-Tóth Ernő: Vörösmarty útja a Nemzeti Színházhoz
milyen nehézségekkel kell számot vetnie. Talán ez is közrejátszott abban, hogy az igen sokat igérő következő részt, a Hunyadi László t nem fejezte be, a harmadikat pedig el se kezdte. Az elkészült mü legfébb értékei ismét nyelviek, költőiek és a jellemábrázolás terén mutatkoznak meg elsődlegesen. A cselekmény nehézkes, lassú és bonyolult. Ennek ellenére a Czillei és a Hunyadiak at többször játszották a Nemzeti Szinházban, később is. Igazi, átütő erejű aikert azonban csak azután aratott, hogy a szinház a közelmúltban átdolgoztatta. Az átdolgozott változat kétségtelenül Vörösmarty legnépszerűbb színmüve. Hosszú és göröngyös úton jutott el Vörösmarty a Nemzeti Színházhoz. Ez az út párhuzamos a nemzeti játékszínért vívott küzdelemmel, 8 egyúttal szerves része a magyar polgárosulás folyamatának. Vörösmarty egyedülálló tehetségével, hatalmas költői életművével azonos úton járt, mint az értelmiség szürke tömegéből azok, akik vele együtt indultak falusi otthonokból, nemesi környezetükből, anyagi és szellemi elmaradottságból; kijárták a megyei ellenállás, majd a reformkori politikai küzdelmek iskoláját, s végül otthont találtak a városban, magukévá tették a polgári életformát. Először többnyire rácsodálkoztak a színházra, később aztán meg is szerették. Hivei - ha pedig tehetségük és körülményeik erre ösztönzést adtak: harcosai - lettek a magyar szinjátszás ügyének. Jegyzetek 1. Arany János: A magyar irodalom története rövid kivonatban. Budapeat, 1977. 27* 1. 2. Bayer Józaef: Nemzeti Játékszin, mint közügy. Budapest, 1900. 2-5. 1. /Alább: Bayer: Közügy/ 3. Bayer József: Közügy... 13- 1. - Magyar Kurir 1791. 18. sz. 276-278. 1. 4. A "sérelem" ugyanis a következő cim alatt került tárgyaláara: "De lingua Hungarica et Theatro Hungarica National!". 5. Bayer József: A nemzeti játékszin története. Budapest, 1887. I. köt. 25. 1. 6. Horváth Károly: A klasszikából a romantikába. Budapest, 1968. 127-128. 1.
