Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Tóth Dezső: A Csongor és Tünde

5. A népi alakok szerepéréi mondoggakat vö. MÉSZÁROS ISTVÁN: i.m. A részletet is é idézi uo. 5/a. HORVÁTH JÁNOS: Vörösmarty drámái. /Egyetemi eléadáa 1942/43 II. és 1943/44 I-II. félév/ItFüz 63. sz. Bp. 1969. 90-91. 5/b. SZAÜDEK JÓZSEF: A romantika útján. Bp. 1961. 343. 6. Csongor és Tünde földi találkozásának jelentéségét hangsúlyozta WALDAPFEL JÓZSEF: Gondolatok Vöröamarty halálának centenáriumán. Csillag 1955. 2500. 7. A Csongor és Tünde lirai sokhangúságéréi mondottakat vö. TUROCZI-TROSTLER JÓZSEF: Magyar költéazet Európa előtt. A Csongor és Tünde német fordításához. Nyugat XXXI. 47-50. - Vörösmarty valóaágélményének "polifóniájáról" hasonló értelemben beszél BARTA JÁNOS: A romantikus Vörösmarty. Nyugat XXX. 12. sz. 408. 8. Levele Bárt

fay Láazlóhoz 1831. ápr. 9. - Vörösmarty, akit a Csongor visszhangtalansága bánthatott, jóérzéssel vette tudomásul Kölcsey elismerését. Bártfay irja Kölcseyhez: "Most jővén hozzám Vörösmarty, midén levelem már össze vala hajtva, kért, Írjam meg az é szíves tiszteletét is. Közlöttem vele, amit Csongor felöl mondái, s úgy vévén észre, hogy jó véleményed kedvesen esett neki. ítéleted, édes Ferim, egyébiránt is sokat nyom előtte, s nem lehet neki nem bátorítás, nem vigasztalás, ha te találsz munkájában jót". /1831. jún. 22. - Szemere-Tár 11. k./