Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Tóth Dezső: A Csongor és Tünde

vállalkozás a korabeli s még későbbi irodalmunkban is: meséset és valóságosat, tündérit és parlagit, fennköltet és rútat, szárnyalét és botorkálót, játékot és filozófiát, bűnt és bájosát, álmot és valót, reálisat és irreálisát Így összegyűjteni, s mindezt műfajt keresve vagy inkább teremtve a költői hatás ilyen harmonikus egységébe fonni! Mi más a Csongor egésze - mérget frecskelő Mirigyével, a nemtők égi hangú, gyermek bájú kergetedzésével, a hancúrozó, marakodó ördögfiókákkal, szerelemittas hőseivel, akiket a Balgák, Ilmák kocsmával, étvággyal, furfanggal és Ledérrel is hétköznapi realitású világa vesz körül -, mi más ez, mint egy differenciáltabbá lett élet gazdagságának és sokrétűségének még lirai tükre; mi más a Csongor és Tünde a maga alakjainak, hangulatainak, helyzeteinek gazdag Összességében, mint egy új, de kiforratlan, átmeneti világ valóságának szükségképpen hangulati, szükségképpen romantikus összegzése, ábrázolási kísérlete? JEGYZETEK 1. Az Ezeregyéjszaka fordításának historikumát és Vörösmarty képzeletvilágáre tett hatását BRISITS FRIGYES tárgyalja részletesen: Vörösmarty és az Ezeregyéjszaka. ItK 1933. 53-74. - Ugyancsak részletesen tárgyalja a kérdést STAUD GÉZA: Az orientalizmus a magyar romantikában. Bp. 1931. 2. A Csongor és Tünde magyar szinpadon ját8zott viazonylagos rokon elődeiről általában is 1. STAUD GÉZA: i.m. 157., és GULYÁS JÓZSEF: Arany egyik szerepéről. ItK 1925. 127. 3. W

A drámai formára kétségkívül a Szentivánéji álom volt hatással; de költőn, akinek nagyobb és több mondanivalója van, mint ebben a formában elférne, tagitja ezt a formát a Fauat-féle drámák formája felé" - BABITS MIHÁLY: i.m. 125. - Shakespeare-motívumokat mutat ki a drámában FEST SÁNDOR: Shakespeare motívumok Vörösmarty drámáiban. Magyar Shakespeare-Tár. 1919. - A tudós monológjában Shakespearehatást GALAMB SÁNDOR vesz észre: Shakespeare-reminiscenciák Vörösmartyban ItK 1928. 257. - A monológ gondolatmenetét Faustéval veti össze TUROCZI-TROSTLER JÓZSEF: MTA I. osztály idézett közleményei 286. 4. MÉSZÁROS ISTVÁNnak megfigyelésekben gazdag tanulmánya a három vándor /valamint Balga és Ilma/ alakjának túlságosan konkrét jelentést tulajdonit. Vörösmarty és a Csongor és Tünde. Csillag 1950. 35., 36. sz. - Napóleon, Nagy Sándor, II. Fülöp vonásainak fellelhetőségére vonatkozóan 1.: TUROCZI-TROSTLER JÓZSEF: MTA I. osztály idézett közleményei 288-289.