Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Kerényi Ferenc: A Nemzeti Színház és a reformkor társadalmi mozgalmai
alkalmazása értékelteti nagyra Vörösmartyékkal a francia romantikusok Jj.ónéhány darabját, Victor Hugo, az idősebb Dumas és mások munkáit* A liberálisok vázolt drámafelfogása sajátos értékrend kialakulásához vezetett, amely erősen hatott a Pesti Magyar Szinház, majd a Nemzeti Szinház müsorpolitikájára* Fő érvük az előadási folyamatban az eredeti magyar dráma lett volna* /Itt és ekkor jelent meg a nemzeti szinházi gondolat lényeges elemeként az eredeti magyar drámairodalom bemutatásának követelménye*/ Kezdetben azonban kevés bizonyító erejű játékdarab állott rendelkezésre, azok is jobbára vígjátékok* A drámaíró Vörösmarty, aki az 1830-as években minden más ambícióját félretéve, müvek sorában próbálta elméleti tételeik igazságát szomorújátokokban megmutatni, elmarad a dramaturg és a kritikus színvonalától* A liberális szinházpro gr am akkor lehetett hatékony, ha ugyanolyan széles közönségkörre terjedt, mint a templom vagy az iskola kisugárzása* így alakult ki a "vasárnapi műsordarab" fogalma: a nagyobb tömegeket mozgósító munkaszüneti napon operák, tündérbohózatok, balettek is adhatók, ha azok nem erkölcsrombolóak, hiszen - mint Fáncsy Lajos szinész és rendező irja "nem minden ember van akár a magas tragédia, akár a finomabb vigjáték szelleméhez művelve és rögtön nem is fog velük megbarátkozni*" A megállapítás kivált PestBuda fölöttébb vegyes társadalmi állású, többnyelvű közönségére találó. • A liberália álláspont gyakorlati érvényesülésére Vörösmarty kritikáját idézzük példának Gaál József Peleskei nótárius c« tündérbohózatának előadásáról. Gaál Gvadányi József verses elbeszélő költeménye nyomán dolgozott, kihiva ezzel a konzervatív kritika eredetiséget firtató rosszallását. Vörösmarty recenziója a második előadás után készült, Így alkalma nyílott - vitába szállva - kifejteni eredetiség-felfogását: "*.*ezen Ötletet a szerző úgy használta, hogy az alkalmazás s kidolgozás eredetiségét tőle megtagadni nem lehet* Ebben állna tulajdonképpen az eredetiség." Vörösmarty irása hallatlanul sokrétű: szót ejtett - ugyancsak polemizálva - a konzervatív kriti-