Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)
Szántó Judit: Az új magyar dráma és a Nemzeti Színház
zeti Színházat dicséri ez a szám, amely meggyőződésünk szerint a képzeletbeli antológia más "szerkesztőinek" koncepciójában sem változnék lényegesen. És másfelől bizonyosnak látszik, hogy az antológiában egyetlen színházunkat sem képviselné ennyi bemutató, még akkor sem, ha új drámairásunk néhány kiemelkedő alkotása más műhelyek közvetítésével jutott el a közönséghez. További megközelítési módot kinál, ha a bemutatott drámák szerzőit vesszük szemügyre. A szerzők neve nyilvánvalóan irányzatot, sajátos problémaérzékenységet, stílust is jelöl, és Így a rövid felsorolás ls fényt dérit a "nemzet színházának" jé értelmű, igényes eklekticizmusára. Illyés Gyula, majd Németh László, drámairodalmunknak e két olyan specifikusan nemzeti jellegű mestere állandó háziszerzője a Nemzetinek. Az előbbit a Fáklyaláng óta s ugyané mű reprizén kivül a Dózsa . a Bölcsek a fán és a Testvérek reprezentálta, az utóbbit a Galilei . A két Bolyai . Az utazás , a II. József , a Villámfénynél , a Szörnyeteg , a Széchenyi . 8 a VII. Gergely pompás sorozata. A par excellence közéleti drámát a Nemzetiben Darvas József, Mesterházi Lajos és Dobozy Imre reprezentálta, emiitett müveiken kivül a Részeg esővel /Darvas/, illetve az Eljött a tavasz-szal /Dobozy/; a politikai szatira hivei a műfaj három gyöngyszemének örvendezhettek /Gádor Béla: Lyuk az életrajzon . Csurka István: Döglött aknák . Szakonyi Károly: Hongkongi paróka /. Meg volt az oka nyilván annak is, hogy vigszinházi sikerei után Örkény István a Nemzetit választotta új müvének, a Kulcskeresőkn ek fővárosi bemutatójához. Hubay Miklósnak legszebb drámája került itt szinre /noha sajnálatos módon a bemutató idején aligha volt méltányos: a Szinház a cethal hátán csodálatos hitvallás a szinház heroizmusáról, a drámaíró elhivatottságáról/. És új szerzők avattak új műfajokat, melyek nem tapogatózó kísérletként, hanem érett izeikkel hódították meg a nézőket: Gyurkó László a Szerelmem. Elektrában egycsapásra elfogadtatta a szigorú, parabolisztikus tétel-drámát, majd, Fejezetek Leninről cimü müvében a "dokumentum-oratóriumot" ; "ál-történelmi" fikcióé játékában, az Utolsó utáni éjszaká ban a történelem igazi tanítását tolmácsolta Maréti La-
