Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 7. (Budapest, 1980)

Dr. Cenner Mihály: Arcok a múltból

a legnagyobb és a legnehezebb szinpadi feladatok tökéletes megoldása* Pedig külsé adottságai egyáltalán nem váltak elő­nyére. Gyenge testalkatú ember volt. ritkáé széke hajjal, jel­legtelen arccal és savészin szemekkel* Színészi átélése azon­ban olyan érés volt, hogy minden szerepében az Íré, illetve a közönség fantáziájában élé figurát tudta szubjektiven meg­testesíteni* Művészetének legfőbb eszköze újszerű beszédmódja •olt. Az akkor színpadra került szalondarabok csevegő stílu­sát honosította meg: a legtermészetesebben, ugyanakkor érthetően pergette a szét, és hangsúlyaival jellemezni tudott. Hires szerepe volt Mercutio /Rémeo és Júlia /. Zátonyi Bence /Csiky: Proletárok/ . Plilla /Moreto: Közönyt közönnyel /. Horace /Mo­lière: A nők iskolája /, azonkívül Scirbe, Labiche, Augier, Sardou, Dumas, Pailleron darabjainak szalonfiguráit töltötte meg élettel. 1883-ban tüdőbajban halt meg* Az 1869-ben nyugalomba vonult, s csak olykor Ünnepi előa­dásokon szereplő Jőkainé Laborfalvi Róza szerepkörére 1872-ben a kolozsvári Nemzeti Színháztól szerződött a színházhoz JÁSZAI MARI /1850-1926/. A legnagyobb magyar tra­gika. Sanyarú gyermekkor után megszökött hazulról egy ván­dorszínész társulattal és 1866-ban, 16 éves korában Székes­fehérvárott lépett színpadra. Néhány évi budai és kolozsvári szereplés után 1872-ben a Nemzeti Szinház szerződtette* Már egészen fiatal korában is Shakespeare és az antik tragédiák hősnőit alakította, de társadalmi drámákban is kiválé művész volt* Huszonkét Shakespeare szerepet játszott közel 60 éves pályája alatt, a legtöbbet minden magyar színésznő kőzött* Ezek között is a leghíresebbek: Lady Macbeth, Cleopatra, Mar­git királynő /III. Richárd/, Hippolita /Szentiváné.ii álom /. Aizkereszt/ . Portia /A velencei kalmár /. Gertrud királyné /Hamlet /, továbbá Grillparzer Medeá-jának és Szophoklész Elektra-jának címszerepe; Gertrudis /Bánk bán /. Éva /Az em­ ber tragédiája /, amelyet ő játszott először, Teréza mama /Jókai: Az aranyember /. Magda /Sudermann: Otthon/ . 1894-ben egy évet tanított a Színművészeti Akadémián, 1901-ben a Nem­zeti Szinház örökös tagja lett. Petőfi verselnek népszerűéi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom