Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 6. (Budapest, 1980)
Függelék: Peterdi Nagy László: Színházat építeni
kezeseiből tudjuk, hogy az 1880-as évek végén, amikor Csehov a darabot irta, leggyakoribb olvasmánya Gogol levelei voltak. A jaltai ház dolgozószobájában ma is megtalálható kötetben az a levélrészlet, amelyet Gogol Rómából irt N. Jazikovnak az Odüsszeia új orosz fordításával kapcsolatban, vastagon alá van húzva. - "Az Odüsszeia új köntösben való megjelenése szinte törvényszerű ma, amikor az irodalomban, mint ahogy általában a társadalmi létben is, nagyfokú elhidegülést és megmerevedést tapasztalunk; amikor lelkesedni és kiábrándulni egyaránt kifáradtunk már. Még a század nagy eszményei is, amelyekhez egyébként annyi tisztázatlan elképzelés tapad, a különböző politikai csoportosulások részéről, még a koreszmények is veszítettek hatásukból. Csak a nyájat terelő pulik ugatnak még, dühösen mardosva a hátramaradókat. Nem veszik észre, hogy a vezérkos már tanácstalanul topog: nem tudja, merre vezesse tovább az eltévedt nyájat." Az Ivanovb an a hamleti kérdés szükségtelen, felvett póz: " hamletizmus", hanleteskedés. ügy látszik azonban, hogy napjainkban a konformizmussal való szembeszállásnak még ez a kétségbeesett, magányos és individualista módja is közönségsikerre számithat. A Szovremennyik Szinház Ivanov előadásának például éppen az alapgondolata, hogy ez az egykor értelmiségi furcsaságnak tartott magatartás ma már tömegessé válhat. Aïeglehet persze, hogy már Csehov is gondolt erre, éppen ezért adta hősének a leggyakoribb orosz családnevet./ A címszerepet egy hangsúlyozottan hétköznapi külsejű színész, a filmjeiből nálunk is ismert, piknikus alkatú és csaknem teljesen kopasz L. Leonov játssza. Az aktuális vonatkozások kedvéért visszaállították a darab eredeti befejezését: Ivanov nem öngyilkos lesz, hanem szivszélhtidésben hal meg. Ezt a témát ugyanebben a színházban nemrég a Hamlet ben vitte színre Andrje Tarkovszkij, a Rubljov cimü film rendezője. Előadását nagy várakozás előzte meg, amelyet csak tovább fokozott, hogy a főszerepet A. Szolonyicin, a film Rubijóvja alakította. Mindenki jól emlékszik még Ljubimov Hamletjére Viszockij főszereplésével. Ő egy olyan ember keserűségét tár-