Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)

Nyerges László: Goldoni színházi reform-poétikájának jellemzői

sére, Vittoria a reformról szólva, igy válaszol: "A kérdés nem tartozik rám. Mivel azt tapasztalom, hogy a közönség szívesen megtapsolja ezeket a komédiákat, azt hiszem az újitó /t.i. Goldoni/ helyes úton indult el. Annak ellenére ez a véleményem, hogy a mi feladatunkat megnehezítette, mert rengeteg a tanulnivalónk, önnel viszont jót tett, mert a bevétel állandóan nő." /1/7. 1058. o./ A magára maradt Orazio pedig igy meditál: "Mindenki csak a bevételre gondol, de senki nem törődik azzal, milyen összeg re rúgnak kiadásaim. Ha egyetlen évad nem sikerül, a direktornak befellegzett." /I./8. 1058. o./ Ennek fényében érthető az az óvatosság, mellyel a szinházi vállalkozó, Orazio a minta ártéknélküli árujával házaló, anyagi csőd szélén álló Leliot és Eleonórát fogadja, és e kisszerű komédiás-kufárok szerződtetésével kapcsolatos aggályai; vajon képesek lesznekarra, hogy sikeres szerepléssel a közönség rokonszenvét elnyerjék. /22/ Ezért merül fel benne a biztosítékok kérdése, ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a két jelölt próbán tegyen bizonyságot rátermettségéről, ezért ismerteti meg őket a reform alapelveivel és ad nekik az új játékmód szellemében tanácsokat. Végül is kettejük beilleszkedése a társulatba csakis az ósdi színjátszáshoz kötődő figurájuk teljes "megtérése", tehát egy új értékrend vállalása útján történhet meg Összefüggést lehet tehát megállapítani a reform, a kockázat és a bevétel között, valamint a bevétel és a kockázat tár sulaton belüli megoszlása között. A társulat különböző tagjai ugyanis eltérő pénzügyi helyzetben vannak. A vállalkozó viseli a kockázatot, a költségeket, és őt illeti a bevétel; a szinészek fizetést kapnak, melynek fejében a társulatvezető üzleti és kulturális választásaitól függően látják el szin házi feladatukat. Orazio mindenekelőtt a valószerű /verosimile/ és természetes művészetet igényli, melynek jegyében a komédia teljesíteni képes embernevelő feladatát

. A valószerű kritériuma a Goldoni-poétika minden lényeges mozzanatával, igy a jellemrajzzal, a kömyezetábrázolással, a cselekménnyel kapcsolatban, állandóan visszatérő követelmény, mely a szerző racio-