Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 5. (Budapest, 1980)
Nyerges László: Goldoni színházi reform-poétikájának jellemzői
ezetes eszközökkel megelevenített figurákat látnak a színpadon" ; "A Természet egyetemes és megbízható tanítómestere annak, aki jól megfigyeli -" állapitja meg -, majd Rapinra /10/ utalva idéz: "Amit a Szinház bemutat, annak a Világban történő dolgok kópiájának kell lenni* A Komédiát nézve úgy kell éreznünk magunkat, mintha baráti társaságban vagy családi körben beszélgetnénk..." /11/ Goldoni kiindulópontja tehát a Természet , mely he/, a *comico poéta' művészete teljes mértékben kötődik* Szorosabb értelemben jelenti az emberi természetet, azt a minden emberben jelenlevő, közös lényeget, mely ellentmond a jog által szentesitett társadalmi egyenlőtlenségnek; "közös anyánk, aki mindnyájunkat egyenrangúnak teremtett" /Pamela nubile/; tágabb értelemben jelenti az anyagi valóság jelenségeit, melyekből a művészet inspirációt merit, és amelytől soha nem szakadhat el* A természeti valóság emberi, társadalmi viszonyokká szerveződve, történelmi tapasztalattá, az emberi élet adta tapasztalattá válik. Ez a Mondó , tanítómester, melynek könyvéből - akár olvasás, akár megfigyelés útján - a komédia szerző változatos jelenségekkel, emberi karakterekkel ismerkedik meg, ami arra készteti, hogy alaposabban tanulmányozza a kor emberi gyengeségeit, és az erény felmutatásával az eszközöket, melyekkel az ártalmas hatásokat semlegesíteni lehet. Kritikai és megismerő tevékenység ez, melynek célja, hogy a Teatrot a felvilágosítás fórumává emelje és a valósághű ábrázolással annak közönségre gyakorolt hatását fokozza. A Mondó értelmezésével kapcsolatban utalni kell Gianbattista Vicora, aki szerint az emberi világ /mondó civile/, tehát a társédalom, történeti alkotás, melyet az ember hozott létre. Amiből az következik, hogy ennek a világnak alapvető princípiumait, az emberi természet számtalan változásának tanulmányozása útján meg lehet ismerni. /Principi dl una Bcienza nuova, 1725-1744/. A Vico-i szemlélet hatása mellett a színháznak, mint fórumnak felfogása már a felvilágosodás közeledő szellemiségére figyelő Goldoni érzékenységét mutatja.
