Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)

Lenkei Júlia: AZ EGY LÉLEKKÉ OLVADT NÉPLÉLEK ÜNNEPE Adalékok a Magyar Tanácsköztársaság színházi elképzeléseihez

kőzni, hanem újra az élet lényege, az emberiség közös alapérzése, az Örök titkok felé fordulhasson. Halasi Andor igy ir erről a szinész uj mozdulatával foglalkozó cikkében: "Az enervált szinész elsodródik. Nem lesz hatása. A dekadens finomság talaját veszti. Igen, szükség lesz finomságra is. De arra a finomságra, amely az őserő báját, kimeríthetetlen elágazási képességét jelenti. Nem csipkemunka lesz ez, hanem a napnak és gyökérnek munkája lélegző levelek csodát rejtő erezetén. Mert az élet végső titkai azért titkok maradnak. A sejtelmek költészete nem válik kámforrá." 3 Ebben az értelemben jelenti Balázs számára is a politikai felszabadulás a művészi felszabadulás lehetőségét: "Az osztályelnyomás, a kapitalista társadalom szenvedései hasonlatosak voltak a fizikai fájdalmakhoz, melyek megakadályozzák, hogy az ember szive-fájására gondoljon. Nemtelen fájdalmak voltak ezek, és csak eltompítottak bennünket mélyebb, komolyabb fájdalmakkal szemben. A kommunista szinpad tragédiái nem az éhes gyomor tra26 gédiái lesznek többé, hanem az örök titokra éhes léleké." Dionüszoszi lelkesültség, egymásbaolvadó extázis, örök titkok felé fordulás - ennek a művész

etideálnak legátfogóbb jellemzője a vallásos jelleg. Balázs Béla Dramaturgiájában ezt elvileg le is szögezi. Az aréna hatásának titkáról irva, kijelenti: "ez nem esztétikai, hanem vallásos élmény. Zsidó istentiszteletet nem lehet megtartani, ha nincs •minjen*, ha legalább tizen nincsenek együtt. Mert a vallás nem lehet szubjektív valami és individuális, nem lehet privát, intim élmény. A vallás paradoxona az, hogy ami legbelül, legmélyén él lelkünkben, az a legközösebb. De amig egyedül vagyunk vele, addig hiába akarjuk kivetíteni magunkból, és minden vallásos ember legmélyebb kísértése és veszedelme a szubjektivitás és az észtétizmus. Kívülünk is létező valóságos realitásnak hitünket csak akkor érezhetjük, ha egyidejűleg ugyanazt mások is érzik. Minden vizió egydimenziós, de csak a más víziójában lehet az 2 7 egyénnek második dimenziója." ' Hevesy Iván történelmi példák sorozatán át jut el az uj vallás meghirdetéséig, amelyet a tömegraüvészet egyetlen feltételeként határoz meg. "Erősen hangsúlyozni kell: szociális müvée«et kialakulásának első és fő-