Bacsó Béla szerk.: Színháztudományi Szemle 4. (Budapest, 1979)
Illés Klára: FÜST MILÁN DRÁMÁI
A kritikai attitűd azonban csak olyan művészekben tudott kibomlani és továbbfejlődni, akikben a valósághoz való kötődés e valóság megváltoztatásának programjával is társult. Azok az irók, akik erre nem kaptak indíttatást, az elfordulás magatartásában találtak kiutat. A drámaírás terén ez a lélektaniság előtérbe kerülését eredményezte. "Babitsék, Balázsok, Ftisték letértek a magyar irodalom konkrét nemzeti-társadalmi Borskérdéseket szolgáló útjáról. Helyette időtlenül elvont problémák felé fordultak."-^ Füst Milán, akinek lirája mindvégig az időtlenül elvont problémák körében mozog, drámaírói tevékenységében csak fokozatosan jut erre a vonalra. Első drámai munkája, az Aggok a lakodalmon, Maeterlinck nyomán, valóban teljes mértékben a lélektani szimbolizmus szellemében születik meg, ezt követő drámaírói periódusában viszont hosszabb ideig ő is a kritikai szellemű naturalizmus jegyében alkot, a kritika élét saját osztálya, a polgárság-kispolgárság életformája felé irányítva. A világháború, a sikertelen forradalom, a fehérterror után, a 20-as években tovább mélyülő társadalmi válság ismét kitermeli a lélek tájaira való menekülés, az elvont problémák iránti érzékenység magatartását a drámaíró Füst Milánban. Ahogy ezt a Nyugat 1928-as, a magyar drámaírás válságáról indított vitájának állásfoglalásai is bizony itják, korántsem véletlenül. Karinthy a korszellem válságára hivatkozik, mint a drámát megfullasztó hatásra. Heltai Jenő szerint: "Magyarország társadalmi viszonyai csaknem kizárják azt, hogy itt társadalmi dráma születhessen."^ Szini Gyula hozzászólásából: "A filozófiai pesszimizmus korából a valóságos pesszimizmus korába mentünk át."^ Kassák Lajos: "Lehetetlennek tartom, hogy tartalomban és formában komoly művészi értékű alkotások jöhessenek létre olyan korban, ahol az ember elveszítette belső és külső egyensúlyállapotát. w Ebben az időben ezért jut Püst Milán ismét, a magyar élet közvetlen valóságától elszakadva, az elvontabb emberi, belső, lélektani problémákig. A dolgozat célja egyrészt a drámák során keresztül kibontakozó változásnak az ivén végighaladni, másrészt törekszik a müveket a maguk egyedi totalitásában is megragadni, remélhetőleg a
