Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)
Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/
sikereket értek el. A vitában résztvevő nyugatosok között van az elsősorban prózairóként ismert Szini Gyula, s a drámaíróként is meg-, sőt túlbecsült Földi Mihály is. A Nyugat színikritikusai közül első helyen Schöpflin Aladárt kell említenünk, aki a folyóirat Szinházi figyelő cimü rovatának vezetője, s ezzel az ország egyik vezető színikritikusa volt. Rögtön mellé kívánkozik a kor másik kritikus vezérének, Kárpáti Aurélnak a neve, aki ugyan a Pesti Napló állandó munkatársaként működött, de rendszeresen jelentek meg irásai a Nyugatb an is. Felsorolásunkból nem hiányozhat Laczkó Géza és Feleky Géza neve sem, akik bölcs és szinvonalas kritikai meglátásaikkal szintén a Nyugat ot gazdagították, s az előbbiekhez hasonlóan mint a folyóirat főmunkatársai annak arculatát tevékenységükkel meghatározták. A hozzászólók között szép számmal találunk még olyanokat, akik rendszeresen publikáltak a Nyuga tban, de a fentebb említet, tek bizonyos fokú szellemi - illetve nemzedéki - közösségébe /amelyet már az egyazon nemzedékhez való tartozás is indokol/ nem tartoztak szorosan. Itt említhetjük meg Ignotus Pált, aki ugyan a szó szoros értelmében a " Nyugatb an nőtt fel", mégis, fiatal koránál és radikális nézeteinél fogva kiválik nevelői közül. A vita kiszélesítése érdekében a Nyugat szerkesztősége szóhoz juttatta a szélsőségesebb irányok képviselőit is. Különös gesztusként ke 1^1 értelmeznünk a matuzsálemi korú, de szélsőségesen retrográd nézeteihez mindvégig hü Rákosi Jenő részvételét. Az idős kor megbecsüléseként hozzászólása az ankét második részének élére került, s egy ironikus véletlen folytán a Nyugat objektivitását hangsúlyozó betűrendes sorrendet felborítva, közvetlenül Babits elé. A konzervativizmust képviselte többek között a népszerű publicista-iró Moly Tamás és Bibó Lajos. Lehetősége nyilott a kor - Herczeg és Molnár mellett - harmadik legünnepeltebb színpadi szerzőjének, Zilahy Lajosnak is véleménye kifejtésére. Bár működésében már ekkor kezdett meg-
