Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)

Peterdi Nagy László: A "szegény színház" ma

tásban? De azután elveti a gondolatot. - "Észrevettük, hogy a mitosz alakjainak passziv imitációja a stilizáció veszélyét rejti magában... Nincsen már meg a mitikus élmények közös tengelye, s ez lehetetlenné teszi a teljes részvételt a nézők és az alkotók számára. A rituális szinház eszményét el kellett vetni." Az uj program az un. Gora-terv

, a Lángoló Hegy /the Mountain of Flame/ terve, amelyet itt most teljes terjedelmében idézünk. "A kétnyelvű cim esetleg megzavarhatja az olvasót. Különösnek tűnhet az elvont és a konkrét szféra ilyen Összekapcsolása. A 'terv* szó egyszerre jelent egyéni szándékot, óhajt és kötelező óvrényü munkatervet; valami, amit meg kellene valósitani ós ugyanakkor valami máris készülő, elhatározott. A 'gora* szót viszont szó szerint kell érteni, mert fontos, konkrét jelentése van - egyenes és átvitt értelmű is. Egy igazi hegy megmászása mindig komoly elhatározást és erőfeszítést igényel. Ez már Önmagában is Összetartó erő lehet azok között, akik együtt vállalkoznak egy ilyen feladatra. A hegyek emellett találkozási és kapcsolódási pontok is, szilárd varratok földünk gyorsan változó felszinén. Ha van hely, ahol érezni lehet a Föld szivének lük tetósét, ugy itt aztán igen. A mi hegyünk, a Gora, ilyen hely. Lüktetése, ritmusa van, amely mintha egy hatalmas sziv dobbanásait követné. Nyit és zár. Közelit és távolit. Eltávolít egy ideig a világ dolgaitól, de egy uj viszony lehetőségét teremtve meg, mindjárt közelebb is hozza őket. Több csoportban egyidejűen folyó többnapos kísérleteket tervezünk. Munkánk közös alapja, az Apocalipsis cum figuris

, egyfajta átmenet a szinházi előadás és az emberi együttlét egyéb formái között. Mivel jegyet kell váltani hozzá és a résztvevők egy része mindig csak megfigyelőként követheti a cselekményt, az Apocalipsist szinielőadásnak is lehet nevezni. Kisérletünk természete ugyanakkor nem engedi meg, hogy csupán csak előadások létrehozásával foglalkozzunk. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kettősség a továbbfejlődésnek két útját jelenti, a következő kérdést tették fel ne-