Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)

Főidényi F. László: Dramaturgia-történeti vizsgálódások a Troilus és Cressida-monda két feldolgozása kapcsán - II. Adalékok a klasszicizmus angliai változatához. John Dryden Troilus és Cressida feldolgozása

II. ADALÉKOK A KLASSZICIZMUS ANGLIAI VÁLTOZATÁHOZ John Dryden Troilus és Cressida feldolgozása Ha az angol polgári dráma és dramaturgia kialakulásának előzményeit nyomonkövetve John Dryden 1679-es Troilus és Cressida feldolgozását vizsgáljuk meg, akkor ennek a kényelmi szemponton tul más előnye is van. Mert igaz ugyan, hogy feladatunkat jócskán megkönnyíti az a tény, hogy magával Shakespeare-rel vethető össze a későbbi fejlődés, de ezt más drámák esetében is megtehettük volna. /Az Antonius és Cleopatrát is átdolgozta Dryden All for Love cimmel, vagy a Vihart Nahum Tate stb./ Mégis a Troilus és Cressidára esett a választásunk, ugyanis a Shakespeare-dar ab maga is számos problémát vet fel a későbbi drámafejlődést illetően, és ugyanakkor Dryden darabjában - éppen emiatt - észrevehetőbben bukkanak elő azok a vonások, amelyek a shakespeare-i világot alapvetően elválasztják a XVII. század végének drámai világától. A polgári dramaturgia kialakulása szempontjából tipikus jegyek ismerhetők fel a Dryden-müben: mindenekelőtt a klasszicizáló tendencia, amely azonban - és ezt már most hangsúlyozni kell - különbözik a francia klasszicizmustól, amelyben véleményünk szerint szintén a polgári dramaturgia kialakulásának lehetünk szemtanúi. A Dryden-darab vizsgálata, illetve a Shakespeare-drámával való összehasonlítása remélhetőleg igazolni fogja feltevésünket. X Dryden átdolgozásának már az alcime is sokatmondó: "A későn felismert igazság." A célzás arra utal, hogy Shakespeare