Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 3. (Budapest, 1978)

Feldmár Terézia: A magyar drámaírás válsága/Egy irodalmi vita tematikus ismertetése/

tak, kidnek mondanivalója nem az életábrázolást kivánta eszközül, hanem magát a dialektikus élőszót; mint az agitatív és logikai mondanivaló, amilyen a Shaw-ké és a Pirandellóké. Ekként a modern dráma eltávolodott az Élettől és a Költészettől,

11 /251. old./ Babits megvesztegetően szigorú logikával felsorakoztatott érveinek megdöntéséhez pillanatnyilag sem elég helyünk, sem pedig kielégitő ellenérveink nincsenek. Pusztán kérdőjeleket és tényeket szegezhetünk vele szembe. Arisztokratikus-konzervativ irodalom- és életszemlélete következtében Babitsnál a történeti és az értékkategóriák közötti határvonal elmosódik. Hiszen a modern dráma "nivósüllyedése" egy történelmileg korábban - más körülmények között - kialakult műfaji modellhez /nevezetesen a klasszikus tragédiához/ viszonyítva következett be. Bár kétségtelen - de érzésünk szerint ettől részint független - tény, hogy a pirandellói és a shaw-i drámatipus színvonalában alatta marad a nagy klasszikusoknak. De rögtön azt is hozzá kell tennünk, hogy például Shaw Szent Johanná

ja, melyet Babitsnak ismernie kellett /hiszen 1924-ben, egy évvel megirása után, már be is mutatták nálunk/, lényegében meghaladja a Babits által Shaw "bűnéül" felrótt korlátokat. Másrészt, lévén, hogy ez a dolgozat pontosan ötven évvel a Nyugat dráraavitája után iródik, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ismerhetjük a drámai forma alakulásának későbbi stádiumait, melyek /elsősorban Brecht életmüve/ azt bizonyítják, hogy az "agitativ és logikai mondanivalóju" müvek korántsem végérvényesen szakadtak el az Élettől és a Költészettől, s a destruktiv-kritikai attitűd uj értékek alkotásához is vezethetett. Babitsnak a modern dráma válságáról alkotott véleménye azonban korántsem merül ki az eddig ismertetett gondolatokban. Meggyőződése ugyanis, hogy a dráma sanyarú állapotát nem csupán ezek a "tartalmi és pszichologikus" tényezők okozták. Ezért a kérdést a "művészet modern fejlődésének" szempontjából is megvizsgálja. Á

rra keresi a választ, hogy miért van az, hogy "a mo-