Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

Dekker sokszínű* drámáit olvasva a romantikus, fantasztikus meseszövés, a morális instrukció mellett minduntalan felbukkan a valóság, a korabeli Anglia, illetve London mindennapi élete. Ennek bemutatása változatos, kiterjed különböző társadalmi- és néprétegekre, napjaik helyszínére, konkrét londoni utcákra, intézményekre, eseményekre, ünnepekre és népszokásokra stb. A korábbi népi komédiák jobbára rusztikus, paraszti típusokat vittek a színpadra, pl. William Stevenson: Gurt

on anyó tűje /Gammer Gurt

on's Needle - 1553 táján/ c. müve, melyet Illyés Gyula Tüvétevok

^

2 cimen magyarított. Dekker azonban igazi londoni polgár volt, s igy a városi kézművesek, iparosok életét mutatta be legszívesebben. Az ő életmódjukat jobban ismerte. Rusztikus tipus csak a szolgák, a lovászok - ld. Brian A becsü letes szajháb

an - alakjában jelenik meg. Bár már Dekker előtt is feltűntek kézművesek a színpadon, pl. vargák a Georg a Greeneben vagy a foltozó szabó A gyengébb megy a falhoz /The Weakest Goeth to the Wall/ c. darabban, de szerepük nem volt jelentős. Nem így Dekkemél. A Vargák vigasságáb

an a lábbeli készítők a legfontosabb alakok, s A becsületes szajha vászonkereskedője, valamint a Légy velem Londonban divatáru boltosa is lényeges szerephez jut. Házalók /A becsületes szajha

/, kofák /Vén Portunatus/ és kézimunkaboltosok /Vargák vigassága/ teszik változatossá és elevenebbé a képet. A polgári rétegen kivtil felbukkannak a városi élet kétes egzisztenciái: a keritők, a keritőnők, és a prostituáltak, valamint a velük kapcsolatban álló udvaroncok alakjai /

A becsületes szajha

. Légy velem Londonban/

.