Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

A korabeli élet bírálata A Ha nem .16 darab., .ban nyújtja Dekker a legszélesebb társadalmi körképet. A többiben inkább a társadalmi élet egyes jelenségeinek, és csoportjainak bírálatára koncentrál. Legszívesebben az udvaroncokat és a polgárokat mutatja be. Véleménye az előbbiekről lesújtó - s ez már a polgár Dekkeré! A Vargák vigasságáb

an Eyre nem tartja méltónak az udvaroncot a polgárlányhoz, hiszen csak a selyemmel-bársonnyal és a mulatozással törődik. A becsületes szajháb

an Mattheo nem fizeti ki a szabó számláját, de nem azért, mert nincs pénze, hanem, hogy a "szokástól el ne térjen", ahogy Bellafrontnak kifejti: "to keep the fashion". A Ha nem jó darab...ban is sorra jönnek a panaszos iparosok, szabók, kelmekereskedők, boltosok stb., akiket az udvaroncok tettek tönkre. A társadalmi igazságtalanság ellen emeli fel a hangját, amikor Rafe-nek nem akarják megadni a felmentést a katonai szolgálat alól annak ellenére, hogy a "fiatal feleségről való gondoskodás kötelezettsége" miatt az előírások szerint ezt megtehetnék, a feljebbvalók nem élnek e lehetőséggel. Lacy viszont büntetlenül távolmaradhat a hadseregtől, s befolyásos rokonsága, valamint barátai kieszközlik számára a kegyelmet. A szerelem osztályonfeltiliségét valló elmélete már a polgárság megváltozott erkölcsi felfogását hirdeti, s ez többször fel is bukkan a Vargák vigasságá

ban: Hammonnak nem a gazdagság számit, csak az igazi szerelem; a zárójelenetben a király leinti Lincoln