Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 2. (Budapest, 1978)

Németh Éva: Thomas Dekker, angol reneszánsz drámaíró

A XVI. sz. utolsó* és a XVII. sz. első három évtizedének mozgalmas londoni szinházi életét tanulmányozva minduntalan Dekker munkásságának nyomaira bukkanunk. Derűs, humánus alakja szervesen öszszefonódott a korszak szinházi világával. Egész pályafutása során igazi Erzsébet-kori iró marad, erősen ápolva a középkori és népi hagyományokat, annak ellenére, hogy a nagy királynő halála - I. Jakab, majd I. Károly trónralépése - után is alkot, és megpróbálkozik a drámaírás új irányzatainak követésével. Gondolkodásában és humanitásában közelebb állt Shakespeare-hez, mint a Beaumont és Fletcher vezette későbbi drámairó nemzedékhez. , Életéről kevés adatszerűt tudunk, s azok is sokszor bizonytalanok. Képzettségéről, műveltségi szintjéről, személyiségéről müvei árulnak el a legtöbbet. London szülöttje és neveltje volt, s minden zegét-zugát jól ismerte: a város mindennapi életéről prózai Írásaiban a krónikás pontosságával tájékoztat, több darabjának színhelyét londoni környezetbe helyezi. M. L. Hunt és G. R. Price születésének évét 1572-re teszi annak alapján, hogy Dekker az 1632-ben megjelenő English Villanies /Angol gaztettek/ c. müvének dedikációjában magát hatvan évesnek mondja. Szüleiről nincs megbízható adatunk, de holland irású neve és nyelvtudása arra mutat, hogy ősei - ha szülei közvetlenül nem is holland bevándorlók voltak. 6 magát angolnak vallotta. Tanulmányait minden bizonnyal egy ún. dame schoolban kezdte, ahol a vallás, az irás, az olvasás és a számolás alapelemeit sajátította el, majd be-