Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Ungár Júlia: Bertolt Brecht fiatalkori művei - tandrámák

ház funkcióváltása, és mellette a befogadás tudományos megismerés­ként való felfogása jól példázza ezt a dualitást. Brecht szinte vallásos hite a kommunizmusban és hinni akarása a mozgalomban lehetővé tette a tandráma és a tandráma-elmélet létre­jöttét. De az elmélet utópikus vonásai és a tandrámák formai prob­lémái jelzik Brecht és a mozgalom viszonyán k problematikus voltát. III. A TANDRÁMA SZÖVEGEK "...egyre inkább elhal az indi­viduum, mint individuum, mint oszthatatlanság, mint kicserél­hetetlenség, hiszen a kapitalis­ta korszak végén újra a közössé­gé a döntő szó." /Brecht/ Brecht színdarabjaira általában igaz, hogy szövegkönyvként kell őket kezelni: csak az előadásban válnak teljes értékű műalkotássá. Fokozottan érvényes ez a tandrámákra. A szöveg csak a gyakorlás anyagául szolgálna, csak vitaindítóként szerepelne, ha a tandráma Brecht eredeti elképezlései szerint valósulna meg. Mivel számunkra csak a szöveg adott, ezért csak ennek elemzésére vállalkozhatunk. A vizsgálat során még egy tényezőt kell figyelmen kivül hagy­nunk: a tandrámák zenéjét, különösen annak esztétikai értékét, ha­tását. Funkciójára, szociológiai hatására könnyebb következtetni, mert Brecht és Eisler elméleti irásai és a korabeli kritikák elég sok adatot, megjegyzést tartalmaznak erről. A zene szuggesztiv ha­tása a tömegekre, közösségképző ereje közismert. Ez a hatás azonban veszélyeket rejt magában. Érdemes idézni, hogy vélekedik erről Settembrini, a nagy humanista, a szellem embere: "A muzsika... a muzsika magába foglal sokmindent, ami félig-meddig tagolatlan, ami kétes, felelőtlen, indifferens. Erre nyilván azt feleli, hogy hi­szen a zene világos is lehet. Igen ám, de a természet is lehet vi­lágos, a csermely is lehet világos, tiszta, de mit használ az ne­künk? Ez nem az igazi világosság, ez a világosság ábrándos, semmit­mondó és semmire sem kötelez, nem jár következményekkel, de annál veszélyesebb, mert arra csábit, hogy az ember megnyugodjék mellet­te... Ám öltse magára a muzsika a nemeslelküség pózát. Helyes* Ez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom