Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)

Király Zsuzsanna: Drámai groteszk

maga is érzékletessé tett mozgás - egyrészt külső, a cselekményhez kapcsoltsága miatt; másrészt "belső, a pszichikai állapot mozgása miatt -, s igy a tér- és időbeliség benne testesülhet meg. A jellemrendszerről elmondottak alapján állithatjuk a következőket: A fantasztikum szerepe ebben a darabban valóban sajátos, amennyiben beláttuk, hogy egyrészt eszközként, másrészt a belső forma kialakításában játszott szerepét véve alapul /azonos kiinduló tétel, általa fejeződik ki a reális/ mintegy részleges belső formaként szerepel a műben /jellemfeltárás/. E kettősség okozza, hogy szerepét nem lehet egyértelműen meghatározni, hanem a belső formával és az eszközrendszerrel való bonyolult összefüggése miatt csupán vázlatosan feltérképezni lehet. /Azzal a megjegyzéssel, hogy szinpadi megvalósulás esetén - ld. a Thália Szinház kitűnő előadását, az Eryetemi Szinpad studióelőadását/ - a darabot megvalósitó és szinpadi egésszé alkotó rendezés határozottabban súlypontózhatja reális vagy fantasztikum helyét és minősitését a darabban./ A belső formához való kétoldalú - egyszerre alá- és mellérendelt viszonya azonban nem teszi kétségessé azt, hogy a darab konkrét eszközrendszeréhez váló viszonyában fölérendeltté legyen /ld. a "járulékos" elemekről-eszközökről elmondottakat, valamint az ehhez tartozó lábjegyzetet - 38./. Ez bátorit fel bennünket arra, hogy igaznak lássuk a fejezet elején felvázolt hipotézisünket, miszerint a fantasztikum a groteszk müvekben általában eszközként szerepel. A bizonyítottságot növeli az, amit a fantasztikus feltételezésen alapuló müvekről elmondottunk és mindezt azzal a megszorítással látjuk igaznak, hogy konkrét esetekben mindig számolnunk kell valamely egyedi, rendhagyónak látszó módosulással. • A dolgozat ezen részéhez kapcsolatn kívánatosnak látszik egy olyan esetet megvizsgálni, amely mintegy a fentebb elemzett sajátos realitás-fantasztikum kapcsolat egyik variánsának tekinthető. E látszólag szintén rendhagyó, és eredeti célkitűzésünkkel nem egyező vizsgálódásunkat a következőkkel szere nénk indokolni: A fantasztikumnak - feltevésünk szerint - nagyobb jelentéstartalmat kell tu3aj doni tanunk, abban az esetben, ha az groteszk műalkotásban