Földényi F. László szerk.: Színháztudományi Szemle 1. (Budapest, 1978)
Lázár Magda: Lékai János ismeretlen drámái
víziók J.li a közös a Dózsa -kép, a párizsi kommün és az 1919es magyar pro let ár forradalom epizódjának megválasztásában? Elsősorban az, hogy Lékai mindhárom jelenetben Lélek alakitójára bizza a forradalmi vezér megtesteaitését. Éhnek kettős jelképes értelme van: elmélyiti Lélek funkcióját, a lelkiismeret szerepén tul a forradalmi mozgalom szimbólumává avatja. Másrészt a dolgozó osztályok felszabadításáért vivott harc szakadatlan láncolatát hangsúlyozza a főhős azonosságával. Nagyon érdekes az a probléma is, milyen stádiumban ábrázolja Lékai ezekben a jelenetekben a népfelszabadító mozgalmakat? Az első kettőnél az elbukás, a leveretés pillanatát ragadja meg. Kun Béla az egyetlen,akit nem forradalmának vérbefojtása után, hanem ellenkezőleg: bár börtönben, elnyomatásban, de ügye győaelme előtt ábrázolja Lékai. Ez semmi esetre sem véletlen. Tudatos irói eszköz a levert, guzsbakötÖtt magyar proletárforradalom utáni időszakban arra, hogy a félrevezetett néptömegek neveléséve felvilágosításával megteremtsék az uj forradalom lehetőségét;. Lékai a törhetetlen, halálában, megkinzatásában is a nép erejében bizó forradalmi vezért megragadóan ábrázolta mindhárom képben, vannak ezekben az alakokban a középkori keresztény mártirok magatartásából átvett momentumok, mint ahogy Lékai jelleme és regényeinek hősei is rokonságban álltak ezzel a magatartással• De a három forradalmi álomkép alaphangja mégsem a mártíromsága, hanem a szenvedélyesen ábrázolt, bizakodással teli küzdelemé. Az iró ideológiai tisztánlátását és történelmi felkészültségét dicséri, hogy az egyes forradalmi vezérekmegnyilvánulása a maguk korának eszmevilágait fejezi ki. A 2o. század prol etárforra daImának marxista vezérét, Kun Bélát például azért beszélteti az iró, felvilágosító, együttérző jelleggel a rátámadó rendőrökhöz, mert tudja, hogy ezek saját hibájukon kivül félrevezetett magyar paraszti és munkástömeg eket képviselnek, akikről Lenin a Párt ideológiai felvilágosító szerepéről szólva igy nyilatkozott: "...a munkásoknak szociáldemokrata tudatuk nem is lehetett . Ezt a tud-tot csak kívülről hozhatták nekik..." /Lenin: Mi a teendő? Válogatott Müvek, I. kötet 2oo. oldal,Budapest, 194-9./ A három történelmi vizió szerkezetileg a központi hős
