Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Bábjáték, árnyjáték

Petruska vig komédiája, Dobszőra lépő kecskebak, S nem akármilyen verkli járja: Valódi zenét játszanak... A komédia nem okos, De nem is éppen ostoba, Csendőrök, irók, irnokok Hátán ver végig ostora. A hivatásos népi bábjáték mellett az európai parasztság ismerte a nem hivatásos bábozás különböző formáit is. Dél-Európában különösen a balkáni országokban szokás volt lakodalom alkalmával habozással szórakoztatni az egybegyűlteket. A nem hivatásos bábjáték Közép - és Kelet-Európában legkedveltebb formája a bábtáncoltatő betlehemezés. Ez a műfaj eredetét a középkori karácsonyi jászolállitás szokása bői vette. Sok európai országban, pl. Itáliában, vagy a német bányászvidékeken, a mai napig is művészi tökéletességű faragott figurákkal diszitik a betlehemeket, melyeket templomokban, magánházakban, falun és város ban egyaránt megtalálunk. A német bányászok betlehemei technikai remekművek is; néha az egész bányát mozgásában, a munkafolyamatok aprólékos kidolgozásával láthatjuk ezekben a betlehemekben. A hordozható betlehemek divatja a XVII. századtól Közép- és Kelet-Európában válik jelentőssé. Az osztráK Herodeskasten cseh megfelelői is megjelennek. E karácsonyi bábtáncoltatő betlehemezés középpontja a XX. sz. elején Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában van. A magyar bábtáncoltatő betlehemezésnek két táji központja volt: Dunántúl és a Felső-Tisza vidéke. A székesfehérvári múzeumban őrzött kis bábtáncoltatő betlehem, valamint a Néprajzi Múzeumban őrzött betlehemek jól mutatják a játék igen egyszerű technikáját. Ukrajnába és a fehér-oroszokhoz ugy látszik Lengyelországból került ez a műfaj. Krakkóban a mai napig is karácsonykor kiállítás keretében állitják ki a népművészet remekbe dolgozott betlehemeit (Szopka). A XVIII. századtól a betlehemekben bábokkal jeleneteket adtak elő. Az orosz betlehemes bábozás neve vertep. A bábdobozok két részből állanak: a felső részben vallásos jeleneteket adtak elő, az alső részben, mely a földet és a poklot ábrázolta, "világi" jeleneteket. Szerepeltek itt cigányok, kupecek, kozákok, orvosok, törökök, a halál és minden elképzelhető népi figura. A román karácsonyi bábjátékban is Heródes a főszereplő, de a ka rácsonyi történet jellegzetes bibliai figuráin kivül szerepelnek itt törökök, medvetáncoltat ók, papok és más jellegzetes figurák: kereskedők, vadászok is.A karácsonyi bábjáték igen gyakran kétféle jelenetet tartalmaz: élő szereplők és bábok váltják egymást.