Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Előszó helyett

hába öltözött alakoskodó megszerzéséért folyik. A vetélkedésben néha résztvesz az angol dramatikus szokások kedvelt hőse, Szent György is. A küzdők közül egy elesik, meghal, de jön az orvos és feltámasztja. Néha kardtánc is kapcsolódik a játékhoz. Az ekehuzás, mint agrár-ritus, nemcsak Nyugat-Európában fordul elő, hanem a kelet-európai népeknél is. A szokás egyik legszebb formáját szomszédainknál, a románoknál leljük fel. A szokás ideje az év utolsó estéje. Neve plugusorul. Ilyenkor az alakoskodók csengőkkel, ostorokkal jelennek meg a házak előtt és roppant lármát csapva elmesélik a buza élettörténetét, a mag elvetésétől a kenyér elkészültéig. A fiatal férfiak.ekét húznak magukkal, hat vagy nyolc fiu huzza az ekét, mig a többiek ostoruk csattogtatásával biztatják őket. Közben a következő dalt éneklik: AZ EKE Hé, ti, ott az ökrök mellett! Szolgafiuk álljatok meg! Álljatok meg, várjatok meg, szavamat hallgassátok meg! Felkerekede most esztendeje Troian bá lovára, jő, kezes lovára. Graur volt a neve, aranyból a nyerge, vastag selyem gyeplője, mint a szőlő vesszője. Felálla kengyelébe, mezőkön szertenéze, hadd válasszon tiszta helyet, ahol szánthat, s ahol vethet. Nyomban hozzá is látott szántani a sikságot, széltében, mentében. Egy csütörtökön kezdé el tizenkétökrös ekével, fehér farkú, foltos orrú, ökr öcskékkel. Hajtsatok hé! Hi, elé! Egész nap dolgozott, sötét ugrat forgatott s a fekete földbe vetett apró, nyári buzaszemet. Bárcsak Isten kikeltené! Hajtsatok hé! Hi, elé! Hogy a munkát végezte a szél mindjárt rákezdte. Hatalmas szél kerekedett, utána sok eső esett, az a földet lehűtötte és a vetést kikeltette. Hajtsatok hé! Hi, elé!