Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Vallásos tárgyú játékok

lom mennyezetéről elmés szerkezettel mozgatható csillagot eresztettek le. Az oltároknál festői csoportokban helyezkedtek el a játék szereplői, a szent család, a betlehemi pásztorok, a napkeleti bölcsek, továbbá Heródes király és kisérete. A játékok tárgya adva volt a bibliában. A mozgatható csillag nyomában a pásztorok a szent családhoz vonultak. Azután elindultak a napkeleti bölcsek is, megállottak Heródes előtt, majd ajándékokat raktak le az újszülött előtt. Ezután fehérruhás angyal figyelmeztette őket, hogy visszatértükkor kerüljék el Heródest. Hiába dühösködött Heródes király, nem jutott a gyermek Jézus nyomára. Amikor a középkori misztérium kikerült a templomból, a karácsonyi játék továbbra sem vészit népszerűségéből. Ekkor a bibliai történet emberileg leghitelesebb mozzanatai kerültek előtérbe. A játékok hangsúlyozzák a kis Jézus szegénységét, születésének nyomorúságos körülményeit. Ellenfele, Heródes király, a földi hatalmasságok megtestesitője lesz, aki uralmát féltve, ártatlan kisdedeket gyilkoltat le. Jézust azonban nem tudja legyőzni, hiszen az újszülött nemcsak a legnyomorultabbak reménységének megtestesitője, hanem egyúttal a karácsony táján újjászülető napisten jelképe is. A karácsonyi dráma tehát egyszerre két sikon játszódik: egyszerre példázza a társadalmi ellentéteket s a természet megújulását. A karácsonyi játék később uj kacagtató jelenetekkel bővül, melyeknek egyre kevesebb köze van a bibliai történethez. Józsefből bohózati figura lesz, ő a féltékeny férj, aki egyre faggatja feleségét: vajon ki a születendő gyermek apja?Csak az angyal erélyes intésére hagyja abba a civakodást. Amikor a kisgyerek megszületik, József dajkáért fut, kását főz, ringatja a kicsikét. A betlehemi pásztorok a játékokban jólelkű, de együgyű teremtések, akik félreértik az angyal szózatát - hiszen nem értik ők a latin beszédet, csak a juhaikkal, meg az evéssel - ivással törődnek. Elpanaszolják nehéz sorsukat: egyre több a dézsma és a robot s nehéz a juhokat őrizni a fagyos éjjeleken. Az egyik pásztor alvó társaitól juhocskát lop s otthon a bölcsőbe fekteti. Felébred a többi pásztor, keresik az elveszett bárányt és eljutnak a tolvaj otthonába. S im, észreveszik: a bölcsőben fekvő gyermeknek szarva is van, patája is van. Együgyű kis tréfák ezek, de a korabeli néző mindenekelőtt saját életét óhajtotta a szinpadon látni. A játékok igazi intrikusa a bársonyba, aranyba öltözött Heródes. Mikor dühében tombolni kezdett, nagy volt a nézők öröme. Később a karácsonyi darabokhoz előjáték is járul: az úgynevezett paradicsom-játék, a bűnbeesés története. Ádám és Éva mezitelenül jelentek meg a szinen, ami annál is kacagtatóbb volt, mivel a női szerepeket is férfiak játszották. Megjelent a kigyóbőrbe bujt Sátán is - sovány kisfiú, aki alig tudott mozogni szűk jelmezében. Vele együtt szinre lépett a többi ördög is, a középkori misztériumok bohócai. Félelmesek és nevetségesek, amint újra meg újra kitörnek a szinpad végén elhelyezett pokolból. E diszletet többnyire egy szörnyeteg tátott szájú fejének ábrázolták.