Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)
Bevezetés
BEVEZETÉS Szinháztörténészek.etnológusok egyaránt sokat foglalkoztak a tengerentúli, kezdetleges technikai tudással rendelkező, un. "természeti" népek szinjátékos szokásaival. A mai napig sem készült azonban egyetlen összefoglaló munka sem az európai népi szinjátszásról, holott az idevonatkozó részletpublikációk oly nagyszámuak, hogy puszta felsorolásuk is külön kötetet tenne ki. Miért tűnt ily kevéssé vonzó feladatnak az európai népi szinjátszás rendszerező összefoglalása? A válasz világos mindenki számára, aki közelebbről ismerkedett meg e területtel. Az európai népi szinjátszás rendkivül bonyolult jelenségcsoport, amely nem tekinthető csupán a művészet körébe tartozó jelenségek összességének. Többnyire a népszokásokhoz tapadva éli életét, egyszerre színjáték és varázsritus, vagy színjáték és jogszokás, esetleg az emberi élet egy fontos szertartása és amellett szinjátszás. Innenválik ki újra meg újra a "valódi szinjátszás", melynek már specializált előadója, valóságos színpada van, de ugyanakkor megmaradnak az ősi formák is lakodalomhoz, temetéshez, az év ünnepeihez kötődve. Tehát egy sokszor megismétlődő folyamat törvényszerűségeit kell rögzíteni, aminek során a vallásos vagy társadalmi szertartásokból, rítusokból - a társadalmi fejlődés egy bizonyos szakaszán - kiválik a művészi hatásra törekvő önálló színház és az esztétikai mértékkel mérhető dráma. A szokásokhoz való kötődés természetesen éppúgy megtalálható a természeti népek színjátszásában, mint az osztálytársadalmak népi rétegeinek szinjátékos jelenségeiben. Mindkettőnél a tudatformák bonyolult összefonódásáról van szó. Vallás, művészet, jog, sőt néha a tudomány is szinjátékos formában realizálódnak. Az európai osztálytársadalom népi színjátszásánál azonban még nehezebbé teszi feladatunkat az, hogy a népi színjátszással egyidejűleg működik a hivatásos színpad is, létezik irodalmi dráma, a kettő állandóan hat egymásra, tehát az átvétel és átadás szüntelen folyamatával állunk szemben. Az európai népi színjáték többezer éves életéből, törvényszerűségeinek rendszeréből ragadunk ki a következőkben néhány mozzanatot. Teljességre nem törekedhetünk,de mégis reméljük, hogy e tanulmány is közelebb hozza az olvasót a nehezen megragadható jelenséghez, amelyet ugy nevezünk - népi szinjátszás.