Dömötör Tekla: A népi színjátszás Európában (Színházi tanulmányok 16., Budapest, 1966)

Történemi játékok

elnyomott helyzetének megbosszulóira, olyan emberekre, akik megvédik a nép emberi jogait, és akiket sajátos hősiesség övez. A nép rokonszenvet érzett a 'betyárfolklőr' hősei iránt, beszédében a 'betyár' sző nem elitélő volt hanem gyakran a hős szinonimájaként szerepelt." A betyár - költészet egyes kelet-európai országokban nemcsak tár sadalmi, hanem honvédő színezetet is kapott. A balkáni betyárok nemcsak a társadalmi igazságtalanság, hanem a nemzeti létet fenyegető török uralom ellen is küzdenek. (A betyárok Magyarországon is, mint ez köztudott tény, részt vettek az 1848-as szabadságharcban.) Mégis a magyar és román betyár-játékokban elsősorban, a betyár társadalmi szerepének már vázolt kétértelműsége nyilatkozik meg. A Hires szegé

ny lator már a XVII. századi magyar népies moralitásban, a Név te

lén Comico-Tragoedi

ában is főszerepet játszik. A betyár előfordulhat mint a játék főszereplője vagy mellékszereplője. A betlehemes játékokban például a betyár megjelenhet mint a menet kísérője. Szamosszegen és a környező falvakban külön betyárfarsangos játékot is találunk, amelyben a betyár szerepe szintén kétértelmű; a nézők rokonszenvvel figyelik őket, ugyanakkor igazságosnak találják bukásukat is. A játékok keletkezési ideje nem tisztázott; feltehetőleg nem régebbi a századfordulónál. A darab menete nagyjából a következő: A betyárok tele erszénnyel érkeznek a kocsmához, ahol isznak, mulatoznak. Kereskedők érkeznek a kocsmába, akiket a betyárok kirabol nak. Ekkor a bakter zörget be az ajtón és figyelmezteti a betyárokat: kilenc óra van, zárni kell a kocsmát. A mulatózok nem törődnek a bakter figyelmeztetésével, tovább mulatoznak. A bakter erre fellármázza a pandu rokat. A játék a pandúrok érkezésével ér véget. Van olyan játék is, ahol a darab végen a pandúrok nemcsak a betyárokat, hanem a kocsma rost is megbüntetik. A betyárfarsangos, más néven rablófarsangos játékban régen a betyár szereplők valamely hires betyár nevét viselték: Rózsa Sándor. Angyal Bandi, Bogár Imre. Számos ismert betyárdal és ballada szerepei betétként. Nem véletlen, hogy a betyár-játékok a különböző európai országokban ilyen nagy időbeli eltolódással jelentkeznek. A Zöld erdők vándora Angliában, a késő középkorban jelenik meg, Kelet-Európában pedig mintegy négyszáz évvel később. A tűrhetetlenné vált feudális viszonyok hozták lőterbe magát a jelenséget éppúgy, mint a róla szóló költészetet. Abetvar-játékok természetesen nem egymagukban jelennek meg, hanem ugyanakkor gazdag epikolirikus betyárköltészet is kialakul. Emlitcttük már, hogy rengeteg népi történeti játék van, amely régi széphistóriák, lovagregények népszerű történetét dramatizálja. [ízekből a latékokból hiányzik az igazi drámai összeütközés, amelyet az előző csoportba tartozó játékokban megtalálunk. Gyakori e játékokban az epikus tirgy egyszerű párbeszédes szinpadra vitele. E népi játékok gyakran közvetlen reneszánsz vagy barokk élőképek-