Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

Bevezetés

polgári szinházban felmerülnek tehát mindazok az alapvető jellegzetességek, melyek a szinházban általában is felme­rülnek. Vagyis a modern szinház alapvető kérdései ugyan­azok, mint a szinház alapkérdései minden korban. A különb­ség csak az, hogy a modern szinház új módon, új lehetősé­gek között oldja meg ezeket a problémákat. A lehetőségek természetesen sok tekintetben szélesebbek, márcsak fizikai értelemben is,mint a régi szinházban voltak. A szinjátszás összes lehetőségei azonban kizárólag a szocialista szinház számára nyilnak meg. Más szóval, ha a következőkben a mo­dern szinpad kérdéseit tanulmányozzuk, akkor nem keveseb­bet teszünk, mint a szinház lehetőségeit vesszük vizsgálat alá. Éppen ezért válik kiindulópontunkká az a gondolat, amelyet már az előbbiekben jellemeztünk: a szinpadi játék feladata a dráma kompletté tétele. Amennyiben a szinpadi játék jó, a dráma érvényesül, amennyiben ez akadozik, a legjobb dráma is hatásában darabokra törik szét. Ebben a munkában köszönettel tartozom Hont Ferencnek, aki könyvén kivül számos személyes beszélgetésben is taná­csokkal szolgált és igen sok, gyakorlatban is fontos té­nyezőre hivta fel a figyelmet. 1965. január - 25 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom