Hermann István: A modern színpad (Színházi tanulmányok 15., Budapest, 1966)

V. fejezet. A szocialista szinpad és a polgári szinpad viszonya

ház, lehetőségének megfelelően, ilyen el nem idegenedett közönségnek játszik, ós éppen ezáltal van fölényben a polgári színházzal szemben. A szocialista szinház tehát semmiképpen nem holmi varázsszó, abban az értelemben, hogy külsődlegesen vagy módszertanilag valami mást jelentene, mint bármely más szinház. A szocialista szinház mindenekelőtt abban különbözik a polgári színháztól, hogy a szinház társadalmi feladatát, hivatását jobban, zavartalanabbúl teljesítheti. Ez a szinház nem függ és nem is függhet különböző tőkeérdekeltségektől, és - legalábbis elvileg - sokkal jobb, értőbb és lelkesebb publikuma van, mint bármely polgári szinháznak - e ez befolyásolja a szinház életének egész szerkezetét.A szocialista szinháznak mint intézménynek, társadalmi feltételei szocialista társadalmi feltételek, s ezek a feltételek teszik a szinházat szocialistává; természetesen csak abban az esetben, ha a színház élni tud ezekkel a feltótelekkel. E feltételek kihasználása viszont egyértelmű a szinjáték belső természetének kibontakoztatásával, a szinjáték belső sajátságainak érvényesítésével. Ehhez az alapvető kérdéshez tartozik a szocialista szinház pártossága, céltudatossága. Nyilvánvaló, hogy a szocialista szinpad a népművészeti színjátékot bármely egyéb színháznál sokkal tudatosabban és elméletileg következetesebben emelheti magasabb fokra. Ez a céltudatosság biztosítja a szocialista szinpad aktualitását és aktuális társadalmi befolyását s ezzel a kérdéssel foglalkozunk majd a következő fejezetben. Á fentebbiekből azonban következik az is, hogy bármely aktualitás a színházi életen csak tendenciaként törhet át. Nem lehet minden egyes előadástól, minden egyes bemutatótól közvetlen aktualitást várni. Az aktualitás, a szinház céltudatos frissesége és konkrétsága vagy a szinház többéves munkáján keresztül vagy a szinházi életben betöltött funkcióján át érvényesül. Ezért lenne például - 137 -