Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)

II. A HÉTKÖZNAPI ÉLET DRAMATURGIÁJA: A MEGJELENÍTÉS ESZKÖZEINEK EREDETE - 3. A lélek klaviatúrája

feszültségével vagy éppen mulatságosságával eltereli a néző figyelmet arról, hogy itt voltaképpen saját életéről hall Ítéletet. Csak fokról fokra bonthatja ki a "rólad, szól a mese" elvét. Amikor a nézőtér már eléri azt a hőfokot, hogy el tudja viselni az önmagáraismerés megrázkódását, akkor ott kell fülön csípje az igazságot, ahol a néző is szeretné. A dramaturgia ugy kezeli a nézőt, hogy a benne lakozó legjobb képességét engedi felülre kerülni, s voltaképpen vele magáva

l mondatja ki a kellemetlen igazságokat. Shaw kellemetlen játékai (Unpleasant Plays) végülis igen szórakoztató darabok, kellemetlenségüket a néző észre sem veszi, mert a darab során maga is átalakul, s vigan nevet azon a másikon, akiben - szintén nevetve - saját magát fedezte fel. S ehhez a felszabadult önismerethez nagyban hozzájárul az a megkönnyebbülés is, amit a néző érez, hogy végre egyszer őszinte lehetett magához. Hogy most egy hozzánk közelebb eső példát is mondjak, Dobozy Holnap folytatjü

kjának ezért volt sikere, mert a néző épp ezt a megkönnyebbülést érezte: végre bizonyos kérdésekben őszinte lehetett magához, akkor is, ha ez az őszinteség kinos igazságok elviselését jelentette. 3. A lélek klaviatúrája A szinház - ahogyan Hamlet mondja - a közönség "lelki billentyűin" játszik. De milyen ez a pszichológiai szerkezet? Nem vagyok pszichológus, tehát a szini hatás elemeinek, valamint a pszichotechnika fogásainak rejtelmeit nem derithetem fel. De ma már olyan kiterjedt tudományág lett a pszichotechnika, hogy néhány alapvető mechanizmust talán ismertethetünk. Ezeket a fogásokat napjainkban az üzemi és reklámpszichológia, a tömeglélektan,a szociálpszichológia kezdi felfedezni, noha a dramaturgia már régóta mint ismert törvénnyel dolgozik velük. Kezdjük tehát alapfokon.Bizonyos szinek és hangok kellemesek vagy ellen- 68