Almási Miklós: Színházi dramaturgia (Színházi tanulmányok 14., Budapest, 1966)

II. A HÉTKÖZNAPI ÉLET DRAMATURGIÁJA: A MEGJELENÍTÉS ESZKÖZEINEK EREDETE - 1. Az érzelmi cselekvés és a cselekvés érzelmei (A feszültség)

II. A HÉTKÖZNAPI ÉLET DRAMATURGIÁJA: A MEGJELENÍTÉS ESZKÖZEINEK EREDETE A drámának nemcsak tartalmi lényege, de formai konvenciói is az eaber tevékenységének adottságaiból nőttek ki, A cselekvés anyaga és formája a szinháznak. Csakhogy a szinpadi konvenciók eredetileg - valamikor - a hétköznapi élet "valóságos szinjátékának" voltak kellékei.A társadalmi, emberi hataskeltés, poén, feszültség, fordulat, a meglepetés más alakzatban életünk sajátos maszkjai és eseményei. A szinház ezekből csupán a desztillálás módszerével emeli ki saját művészi-formai elveit: megtisztítja ezeket a hétköznapi élet trivialitásától, és tiszta formában bocsátja anyagának,a dráma és közönség kapcsolatának rendelkezésere. A következőkben a hétköznapi élet három ilyen csoportját vizsgáljuk meg. Először a tevékenység elemi kereteiben rejlő dramaturgiai lehetőségeket (a feszültséget), aajd a néző befolyásolásának, "elvarázsolásának" forrását keressük meg, s végül a színházi élmény néhány pszichológiai alapját próbáljuk vázolni. 1. Az érzelmi cselekvés és a cselekvés érzelmei (A feszültsé

g) A szini játék ivét a feszültség tartja. Ez a műfaji 'kellék" azonban a hétköznapi tevékenység termeszetes velejárója; ugyanott, ugyanabban a szférában található,melyben a drama alapanyaga. Mig ugyanis a célkitűzés, céltudatos küzdelem és siker vagy balszerencse tartalmi-társadal- 42 -