Sz. Szántó Judit: Korunk drámai formái (Színházi tanulmányok 13., Budapest, 1966)

III. Kísérletek a drámai forma kiszélesítésére: epikus és lírai törekvések a mai drámában

láxd szemléleti gerinc nélkül az ilyen kiemelt lirai beté­tek funkciójukat vesztik, diszitéssé válnak, másfelöl ter­mészetesen művészi értékben és hatásban is jelentéktelen­né törpülnek, ha nem áll mögöttük egy olyan méretű és ti­pusu költői tehetség, amilyen Brechté volt. Erre mutatnak mindeddig azok a kisérletek, amelyek a mai drámairáson be­lül a brechti liraiság átültetésére irányulnak. Általában ugyanaz elmondható velük kapcsolatban, amit az epizálási próbálkozások kapcsán fejtettünk ki: többnyire mély szem­léleti bizonytalanságot takaró formabontásról van szó s a felbontott formákból az irók semmiféle uj szerkezetet nem tud­nak építeni. Songokat alkalmaz például John Arden a már emiitett Boldog révb en, de e songok csak önkényesen és ötletszerűen ismételgetik a laza képek motívumait, anélkül, hogy bármi­vel gazdagítanák azokat; Bemard Kopsnál a songok derűs, naiv hangulati betétek, amelyek sem funkcióban, sem jelen­tőségben nem haladják meg az operett énekszámait. A legkö­zelebb a brechti lira sajátos természetének megértéséhez Brendan Behan áll, akinek erőteljes és egyéni songjai egy­felől nyiltan hirdetik más-anyaguságukat (nem egyszer, hi­ven Brecht példájához, olyan szereplők ajkán szólalnak meg, akiknek jelleméből a songok mondandója alig vagy csak áttételesen következik vagypedig messze túlmutat tudatos­ságuknak a cselekményben megnyilvánuló fokán),de ugyanak­kor tartalmilag és atmoszférikusán egyaránt a mondanivalót szolgálják, annak további implikációira hivják fel a fi­gyelmet. Behan problémalátása azonban egészében megragad a naturalizmusban s igy az ő lirai kísérleteinek viszony­lagos sikere sem győzhet meg a brechti ut folytatásának reális lehetőségeiről. Franciaországban a brechti lirai­sággal kísérletezik egy másik haladó szándékú avantgardis­ta, Jean-Pierre Faye, vérszegény és drámaiatlan látásmód­ja azonban kompromittálja eszközeit. Kövek és emberek ci­mü drámája például egy elképzelt finn forradalmon belül épit fel egy brechti model1-helyzetet; a demonstrációt

Next

/
Oldalképek
Tartalom