M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
Akikért mindez történt: a nézők
20. Egressy Gábor : A szinészet könyve. Pest 1866.86. skk. 21. Endrody János : A magyar játék szin. Buda 1792-93. I-III. k. - Szily Kálmán : A Magyar Nyelvujitás Szótára. I-II. Bp. 1902., 1909. - Bárczy Géza : Nyelvtörténetünk korszakbeosztása. Magyar Nyelv /XLVII. évf./ 1951- 135. skk. 22. Lásd az egykorú színmüvek nyelvét és a MNyu. Szótárát. Vö. még: Trócsányi Zoltán : A régi magyar könyvek kézirata, kiadása és nyelve. Magyar Nyelv /L. évf./ 1954. 242. skk. - Haller János : A' Békességes Tueresnek Payssa. Nyomtattatott âT Csiky Kalastromban» MDCLXXXII. /Csiksomlyó 1682./ H Azt-is mondgyák a' deákok, hogy sok szók vadnak ollyanok, mellyeket semmiképpen ki nem mondhatnának magyarul... Ugy tetézik aval sem méltán foghattyák szemben a' Magyarokat... minek mondgya a'galáfot, piumot, pógont, prámát, és számtalan sok egy-másnak neve it ?" Az Eloel Járó Beszédben, számozatlan - 4. - lapon. - Ld. még Simái Ödön : Nyelvújítók a XVII. sz. közepén. Magyar Nyelv T^35. /IV. évf./ 12., 108. skk. 23. Tanulmányok Budapest múltjából, XI.k. 1956. - Kelemen László színháza. 24. A történettudományban jól ismert tény, hogy elütő nyelvjárások ott vannak, ahol nincs erős központi hatalom. Tovább menve: elütő helyesírás ott fordul elő, ahol egy erősen centralizált kormányzat rá nem erőszakolja az irodalmi köztudatra a maga kancelláriájának az Írásmódját. Erdélyben Báthory István óta abszolutizmus volt, irányadó pedig a hivatalos helyesírás. - A második fővárosi magyar együttes elleni kifogások: Bayer József : A nemzeti játékszin. I. k., 422-23« - Ferenczi Zoltán : A kolozsvári szinészet. Kolozsvár 1897. 191., 2Ö5« skk. - Ráday Pál iratai a Helytartótanácsnál: OL.Htt, Dep. pol. gen.et civ.,1807. Fons. 6., pos- 10., 1810. Fons. 6. pos. 10., 15., Fővárosi Levéltár, Int. a. m. 4558-5752. - Hazai és Külföldi Tudósítások 1811. /VI. évf./ 265. !• 25. Arany János színészi emlékei a Bolond Istókban. Kifogások a fővárosi, immár állandó társulat beszéde ellen: Bajza József: Kritikai Lapok. VII. füzet, Buda 1836 . 48 skk., Athenaeum, 1838. II. k., szept. 30.. 1839. jan. 10., febr. 21., stb. - Mikesy Sándor : A nyelvész Vörösmarty. Magyar Nyelv /XLVI. évf./ 1950. 289- skk. 26. Revue d'Histoire du Théâtre 1964. 3» sz. Challley . Jacques : Le récitatif d'opéra et la déclamation tragique au XVII e et XVIIie siècles.
