M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
A színészi játék rekonstrukciója
nak beszélte el nagyvárosi élményeit, Aranyék ifjú barátnőjén, Rozvány Erzsébeten át a mu.lt század végéig számosan mondanak el színházi estéket a mai kutató tanulságára. Az irodalmi levél, pl. Kazinczy levelezése, már konkrét célt szolgál. Kazinczy célja: az egész ország művelődésügyének szemmel tartása, szinházi szempontból éppen gyümölcsöző. Egy-egy megjegyzés, egy-egy utalás - hiszen Kazinczy és legtöbb barátja sem foglalkozott még irodalmi szintű szinikritikával - nem egyszer megvilágítja nemcsak azt az eseményt, amiről éppen szól, hanem mint a körben forgatott reflektor, egész, homályban álló esemény láncolatokat is. Az irodalmi levélnek egy másik válfaja, amely egyes régmúlt események felidézését tűzi ki célul, mint a Honművész egy-egy közleménye, különösen érdekes. Ilyen szempontból érdemes volna az egész XIX. sz. eleji sajtóanyagot újra átlapozni. Missills-anyagunk legértékesebb része, sajnos, kiadatlan; pl. Molnár György és Rakodczay Pál levelezése. Az emlékiratok fontosságát nem kell talán bizonygatnunk olyan nép gyermekeinek, akik Déryné Naplóját immár hatvanöt éve forgathatják. A szinészmemoárok száma egyébként is elég nagy, szavahihetőségük felméréséhez azonban meglehetős történeti felkészültség szükséges. Amig ti. Szilágyi Pál vagy Balog István lépten-nyomon ellenőrzésre szorulnak, mert az anekdotázó készség elnyomja bennük az emlékirat-iró hitelességre törekvő komolyságát, Déryné, Szuper Károly ritkán tévednek és szándékosan sohasem mondanak valótlant. Mint színháztörténeti forrásnak, különös jelentősége van Molnár György és Kassai Vidor Emlékirata inak. Mindketten kiválóan képesek arra, hogy lezajlott színielőadások hangulatát, régi alakitások legjellemzőbb vonásait felvázolják. A "sine ira et studio" elve, csodálatosképpen, jobban érvényre jut a szerencsétlen sorsú Molnár Györgynél, mint a pesti karriert befutó, jó anyagi körülmények között nyugdijba vonuló Kassainál.
