M. Császár Edit: Színháztörténetünk társadalomtörténeti összefüggései (Színházi tanulmányok 12., Budapest, 1965)
A színpadi szövegmondás felidézése
lenni, a tragédiában azonban rögtön pathetizálnak; amott játszanak, emitt deklamálnak." Hevesi Sándor ezeket az objektiv sorokat 1908-ban irta le, a nélkül, hogy a megfigyelt jelenség kultúrtörténeti, vagy szociológiai hátterére - Egressyre, mint "kultikus" hagyományra és a polgári korszak tragédiaellenes beállítottságára - gondolt volna, pusztán tapasztalatai alapján. Hevesi, egyebek között, Sarah Bernhardtot hozza fel példának, aki "hidegen h ágy abban a nagy pillanatban, amikor a csatamezőn, Flambeau holtteste mellett térdel. Nagyon szép pózban térdel és nagyon ünnepélyesen mondja el a verseket, csak éppen hogy a Flambeau halála nem hatotta meg, holott mégis ezen fordul meg minden. "^ 2, A XIX. sz. második felének egyetlen nagy tragikai egyénisége, Jászai Mari, sohasem látta Egressyt, sohasem járt a Szinészeti Tanodába és nem polgári, hanem falusi szegényparaszti környezetből származott. Van valami döbbenetes abban, hogy Szacsvay Imre huszonöt éven keresztül ugyanúgy mondta Lear szerepét, amint azt Paulay betanította neki, tehát amint azt valószínűleg Egressy tervezte meg önmagának. /Kétségtelen, hogy Egressy én él sokkal jobb testi adottságokkal./ De ha arra gondolunk, hogy ez alatt a negyedszázad alatt a magyar színművészet technikai feltételei, legalábbis ami a beszédet illeti, semmit sem változtak, azok a társadalomtörténeti okok, amelyek Paulayt mentették, a komplex színháztörténet szempontjából is megerősítést nyernek. A magyar szinpadi beszéd közel százhúsz esztendőn keresztül kétszer került válságba, egyszer 1807-15 között, egyszer pedig 1833 után. Az állandó fővárosi magyar játékszín azután kialakította az adott körülményeknek megfelelő beszédtechnikát, értelmileg követve Bajza és Vörösmarty útmutatását, gyakorlatilag pedig alkalmazkodva a rendelkezésükre álló szinházhelyiséghez. 1837-től 1908-ig ez a színházterem állandó volt; hogy a Várszínházban is játszottak, az csak
